Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

megvizsgálására. Perczel ezt helyeselte, azzal, hogy a megrovás után nem szeretné, ha a bizottság ellene intézettnek látszana.

Deák szerint a Ház három dolog közül választhatott: vagy helyesli Perczel előadását, vagy rosszallja azt, vagy - mielőtt ítéletet mond - vizsgálatot indít. Még mielőtt a Ház kimondta volna a rosszallást, Kossuth javasolta a bizottság kiküldetését, tehát „Perczel képviselő úr ellen teljességgel nem lett volna vizsgálódás, ő csak azon esetbe jöhetett volna, mint bárki, ki vádját nem bizonyítja be." Most nem az a kérdés, hogy küldjenek-e ki bizottságot, hanem az, hogy Perczel- nek alkalma legyen vádjait bebizonyítani. Miután normális „állapotban a kormány végrehajtó hatalommal van megbízva, tehát azt, mi a végrehajtó hatalom köréhez tartozik, ha akár polgári, akár katonai, a közigazgatás körébe tartozó valamely hiba, árulás vagy vétek követtetik el, a kormánynak kötelessége megvizsgálni, utána járni; ha valamely polgár - legyen az képviselő vagy nem, és akármi magas állású - egy vagy más ágában a közigazgatásnak hibát lát, polgári kötelessége azt felfedezni, a kormánynak pedig azon hatalomnál fogva, mellyel fel van ruházva, kötelessége a hibát orvosolni, a vétkest büntetni." Ha tehát Perczel- nek adatai vannak, „az egyenes út - melyet követni kell - az, hogy ő a közigazgatási kormánnyal megbízott végrehajtó hatalomhoz járuljon s fölfedezze az előtte tudva levő adatokat, és ekkor a kormánynak kötelessége elégtételről gondoskodni." Ettől csak akkor lehet eltérni, „ha a kormány vagy nem teljesítette kötelességét, s a Ház ezt úgy találja; vagy a Háznak nincsen bizodalma az iránt, hogy a kormány, habár az adatok elibe terjesztetnek is, részrehajlatlanul fog intézkedni." A kérdés most az: „kívánja-e a Ház, hogy bizottság előtt adassanak elő az adatok, vagy pedig azt kívánja, hogy Perczel úr - ha vannak adatai - azokat a dolog természetes rendje szerint a végrehajtó hatalom elébe terjessze?" A Ház bárhogy dönthet, de a normális állapot az: „hogy minden vádnak feladása a végrehajtó hatalom előtt történjék, és csak rendkívüli esetekben történik az, hogy a vádnak megvizsgálása bizottságra utasíttatik." Ha a Ház nem akar bizottságot, azzal még nem zárja el a vádak kivizsgálását, hiszen „Perczelnek s mindenkinek nyitva van az út, vádját a végrehajtó hatalom előtt eléadni sőt még azon különbség is van, miszerint, hogyha ily állapotban a végrehajtó hatalomnál adja valaki elő próbáit, némileg morális felelősséget sem vállal magára azon próbák hitelességéért." A képviselőház ezután úgy döntött, hogy nem kíván bizottságot kiküldeni, hanem utasítja Perczelt, hogy a vádjai alapjául szolgáló adatokat a kormánynak terjessze elő.161

Az augusztus 26-án délelőtt 10 órakor tartott ülésben Hegedűs Imre képviselő a délvidéki és dunántúli rossz hírekről beszélt. Hozzá kapcsolódva előbb Kállay

161 Kónyi Manó II. 301-303. p.; KLÖM XII. 767-776. p.; Urbán: Batthyány-iratok II. 1103-1108. p.; Beér - Csizmadia 194. p.

152