Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

desen elő fogja terjeszteni „Magyarország katonáskodásának tervét", s ennek az az alapeszméje, „hogy minden évben egy bizonyos kategória be fog lépni a katonaságba". Ha a háború annyi ideig tart, „hogy azon hat év is a háborús viszonyokba esik, óhajtanunk kell, hogy a mostani katonamennyiségben kiképzett, gyakorlott katonák bennmaradjanak"; ha pedig a béke helyreáll, akkor a következő évben az új korosztály besorozása miatt „a seregtől annyit bocsátanak haza, mennyit nélkülözni lehet". Miután az országgyűlés minden évben összegyűlik, le is szállíthatja a katonaidőt három vagy négy évre. A hat évi szolgálati idővel az ország nem veszít, mert a szolgálati idő bármikor leszállítható; de előállhat olyan eset, hogy a rövidebb szolgálat miatt egyszerre 60.000 fő hagyná el a sereget akkor, amikor gyakorlott katonára van szükség. Pázmándy szavazásra tette fel a kérdést, de akkora volt a zaj, hogy sem Mészáros, sem Deák nem értette, hogy nem a hat, hanem a négy éves szolgálatról folyt a szavazás, így Deák maga is emellett állt fel, „s így önön véleményét le is szavazta."158

Augusztus 23-án a részletes tárgyalás végén Nyáry Pál kijelentette, lehetetlen, hogy az uralkodó a törvény szentesítését megtagadja, ezért meg kell tenni az előkészületeket annak életbe léptetésére. Ezért javasolta, hogy ennek érdekében a Ház határozza el az újoncösszeírást, mert így az országgyűlés végeztével meg lehet kezdeni a katonák kiállítását. Deák erre bejelentette, hogy amint a törvény készen van, azt - eltérően a régi szokástól - azonnal felküldik a királyhoz, s a kormány „kötelességének fogja ismerni eljárni akként, hogy minél előbb szente- síttessen." Ugyanakkor kifejtette, a végrehajtás (tehát az újoncösszeírás is) a kormány dolga, s az kötelessége szerint fog eljárni.159 A felsőház augusztus 28-29-én tárgyalta és fogadta el a törvényt, amit aztán az akkor már Bécsben lévő Batthyány és Deák után küldtek, hogy szentesítésre terjesszék fel azt az uralkodónak.160

E napokban a hadügyi vitát egy kellemetlen epizód zavarta meg. Perczel Mór az augusztus 21-i ülésben hiteles forrásokra hivatkozva, az augusztus 19-i szenttamási támadás kudarca miatt árulással vádolta a délvidéki hadsereg vezetését. Szentkirályi Móric királyi biztos ugyan alaptalannak mondta a vádat, de hiába. Mészáros hadügyminiszter ezek után kijelentette, ha Perczel árulásról beszél, a vád őt, Mészárost is érinti, s ezért a Ház vagy őt nevezze árulónak, vagy ítélje el azt, aki árulásról beszél. Mészároshoz Batthyány is csatlakozott, mondván, hogy ha a Ház nem rója meg Perczel kijelentését, ő azt személye iránti bizalmatlanságnak tekinti. Kossuth olyan bizottság kiküldését javasolta, amely előtt Perczel előadhatja bizonyítékait. A Ház végül is rosszallta Perczel kijelentését, majd Pázmándy javaslatára arról döntött, küldjenek-e ki bizottságot Perczel vádjainak

158 Kónyi Manó II. 304-305. p.; Beér - Csizmadia; Közlöny, 1848. aug. 25. No. 77.386-387. p. Mészáros Lázár 1.113-114. p.; Varga János, 1998.141-142. p.

159 Közlöny, 1848. aug. 25. No. 77.389-390. p. (Kónyi Manó nem közli); Varga János, 1998.146-147. p.

160 Varga János, 1998. 147-148. p.

151