Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

által kiszabott korlátok között." Deák tehát javasolta a törvényjavaslat kinyomtatását és tárgyalás alá vételét, ezt pedig a képviselőház elfogadta.143

A képviselőház július 29-én tárgyalta Hadzsics törvényjavaslatát. A képviselőház a középponti bizottság azon véleménye ellenére, amely szerint a haditörvényekre szükség lehet, de nem kívánja a minisztériumot utasítani, hogy ebben a tárgyban még a mostani ülésszak alatt terjesszen elő javaslatot, meghagyta a kormánynak, hogy még a folyó ülésszakban terjesszen elő általános vésztörvényjavaslatot. Július 31-én Deák be is nyújtotta a Háznak a maga ostromállapot iránti törvényjavaslatát, s kérte annak kinyomtatását. Ugyanakkor megjegyezte, nehéz szívvel teszi e lépést, „mert az ilyen törvény diktátori hatalmat ád, ez pedig alkotmányos országban kényes hatalom; a hazának jelen körülményeit pedig, és a hangulatot, melyben vagyunk, nem tartom alkalmatosnak ily törvény megvitatására, melyhez tökéletes higgadtság szükséges." A Ház azonban ezt parancsolta. Ő maga a javaslat egyik pontjához sem ragaszkodik, de újra figyelmezteti a Házat, „mi nem kértük e nagy hatalmat; de hiszem, míg ezen hatalom kezünkben lesz, nem fogja a Ház tettét megbánni; adja Isten, hogy a nemzetnek azt megbánni soha oka ne legyen." A törvény I. fejezete 9 §-ban az ostromállapotról, a II. fejezet 14 §-ban az ostromállapotban felállítandó rögtönítélő bíróságról rendelkezett. A képviselőház a javaslatot az osztályokhoz továbbította, azzal, hogy a napirenden lévő tárgyak befejezése után tárgyalás alá veszi. Az osztályok által augusztus 4-én elkészített vélemény néhány helyen pontosabbá tette a javaslatot, s inkább enyhített, mint szigorított rajta. A véleményt azonban a képviselőház 1848-ban már nem tárgyalta; maga a törvényjavaslat is csak 1849. februárjában, immáron az OHB által átdolgozott változatban került a képviselőház elé, amely azt több napos vita után február 13-án elfogadta.144

Tudjuk, hogy Deák (akárcsak Batthyány és Klauzál) nem volt jelen a képviselőház azon ülésén, amely Gorove István javaslatára helyeselte a kormány által a frankfurti német parlamenthez történt követküldést, majd - Nyáry Pál javaslatára - határozatban mondta ki, hogy ha „az osztrák bécsi kormány a német egység kérdése miatt a frankfurti egyesült német hatalommal netalán háborúba keverednék, Magyarország segítségére soha sem számíthatand." Ugyanakkor Mészáros Lázár emlékiratai szerint amikor a minisztertanácson szóba került az ügy,

143 Kónyi Manó II. 282-286. p.; Beér - Csizmadia 131. p. A törvényjavaslat szövegét ld. uo. 705-707. p.

144 Kónyi Manó II. 286-287. p.; Közlöny, 1848. júl. 26. No. 47.220-222. p.; Beér - Csizmadia 174. p. Az osztályok véleményét ld. uo. 707-708. p. Deák törvényjavaslata uo. 708-713., az osztályok véleménye uo. 713-714. p. A törvény további sorsára ld. uo. 714-720. p. A törvényre ld. Sarlós Béla 67-71. p.; Sarlós Béla: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga. Bp., 1959.105-108. és 157-168. p. (a visszamenőleges hatályú törvénykezés Visinszkijre is hivatkozó dicsőítésével.)

143