Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
vazzon meggyőződése szerint." Végül 233 képviselő a a kormány politikája mellett szavazott, 36 képviselő pedig ellene nyilatkozott.142 A képviselőház július 24-i ülésén Hadzsics Lázár nagybecskereki képviselő törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint Temes, Torontál és Bács vármegyéket helyezzék ostromállapotba, a polgári bíróságok helyett haditörvényszékeket állítsanak, hirdessék ki a haditörvényeket; egyben kérte, hogy a törvényjavaslatot azonnal tárgyalja a képviselőház. A Délvidéken összevont sereg nem képes az ország ezen részét megvédeni, mert az ellenség száma nagyobb, s a lázadás terjed. Gorove István Temes megyei képviselő a törvényjavaslatot nem kívánta Temes vármegyére kiterjeszteni, s elmondta, hogy nem emlékszik olyan esetre, amikor egy ilyen haditörvényeket a saját akaratából határozott volna el. Deák, mint érintett miniszter úgy vélte, hogy Hadzsicsnak ugyan joga van a házhoz ilyen törvényjavaslatot benyújtani és tárgyalását sürgetni, de jobbnak vélte volna, ha előbb a bel- és a hadügyminiszterrel értekezett volna, hogy azok az említett területen „tanácsosnak látják-e az efféle rendelkezést, vagy fog-e a minisztérium intézkedést tenni a ház elé terjesztendő ily törvényjavaslat iránt, vagy elégnek gondolja-e azon intézkedéseket, melyeket eddig tett?" Ez már csak azért is kívánatos lett volna, mert egy ilyen törvényjavaslat olyan rémületet kelthet az országban, amely a cél elérését csak nehezítheti. Veszély idejében az a legnagyobb baj, hogy az emberek egymást néha alaptalanul is rémítik. Az adott területen „egész népfaj lázadásban van, (...) fegyveres erő áll fegyveres erő ellenében, (...) amazok részéről az erő naponkint szaporodik, de a magyar kormány is szaporítja mindinkább a sereget; szóval; hogy belháború van." A kormány ebben a helyzetben minden rendelkezésére álló alkotmányos eszközt felhasznált, így királyi biztosokat küldött ki, s felhatalmazta őket a rögtönítélet kihirdetésére. Elképzelhető, hogy a kormány maga is kérni fogja a házat, adjon neki több hatalmat, de nem volna célszerű, ha a Ház maga akarná meghatározni, mely vidékeket tegyenek ostromállapotba. A Háznak ilyen esetben csupán az a feladata, hogy megmondja, ilyen esetben mire hatalmazza fel a kormányt. Ha már azonban Hadzsics beadta törvényjavaslatát, azt másnap vegyék tárgyalás alá, s az illető miniszterek majd nyilatkoznak mind az ország mostani állapotáról, mind az egyes részletekre, mind pedig a teendőkre nézve. Ugyanakkor figyelmeztette a Házat: az ostromállapot szó „Magyarországban oly tág, oly bizonytalan értelmű, hogy mielőtt kihirdettetnék, a legnagyobb megfontolást igényli, és sokszor nagyobb rémülést okoz, mint hasznot." A vita során Nyáry Pál nem tartotta szükségesnek, hogy a Délvidék meghatározott részére hozzanak törvényt, hanem azt javasolta, alkossanak olyan törvényt, 142 Kónyi Manó II. 280-282. p.; KLÖM XII. 612-613. p.; Beér - Csizmadia 166. p. A válaszfelirat javasolt, ill. elfogadott szövegét ld. uo. 672-676. p. 141