„Tekintetes karok és rendek!” Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848 - Zalai gyűjtemény 56. (Zalaegerszeg, 2003)
Bevezetés
szerkesztett kötetében közzétett alapos tanulmányában — tartalmi elemzéssel — meggyőzően bizonyította, hogy Zala megye 1839. évi követutasítását Deák Ferenc fogalmazta meg.3 Degré Alajos úttörő jellegű tanulmányainak megállapításai ma is helytállóak, így e munkák felmentést adnak az alól, hogy dokumentumkötetünk bevezetésében részletesebben bizonyítsuk Zala megye reformkori követutasításainak forrásértékét. Forráskiadványunkban Zala megye 1825 és 1847 közötti valamennyi (összesen hat) alaputasítását közzé tesszük, függetlenül attól, hogy azokat ki fogalmazta meg. Az 1825., 1830. és 1832. évi alaputasítások (1-3. dokumentum) a rendi sérelmi ellenzék hagyományos, alapvetően konzervatív álláspontját tükrözik.4 A bizonyíthatóan Deák Ferenc által fogalmazott 1839. évi (44. dokumentum), valamint a kortársak véleménye szerint ugyancsak Deák közreműködésével készített 1843. és 1847. esztendei alaputasítások (64. és 73. dokumentum) azonban már a liberálisok egyik vezérmegyéjévé tették Zalát,5 így e források jelentősége és hatása túllépi a vármegye határait, valamint túlmutat Zala megye és az országgyűlés kapcsolatán is. Zala megye elsősorban Deák Ferenc tevékenysége révén vált a reformkori Magyarország politikai értelemben egyik legfontosabb megyéjévé. Ismeretes, hogy Deák az egész magyar reformtábor politikai programját fogalmazta meg 1836-os és 1840-es — formailag zalai követtársával, Hertelendy Károllyal közösen készített — záró követjelentésében.6 E nevezetes végjelentések több alkalommal is napvilágot láttak,7 ezért közlésüktől most eltekintünk. Közzétesszük viszont a zalai követek által 1833/18363 Degré Alajos: Zala megye 1839. évi követutasítása. In: Tanulmányok Deák Ferencről. (Zalai Gyűjtemény 5.) (Szerk. Degré Alajos) Zalaegerszeg, 1976. 217-243. p. Zala megye 1839. évi követutasítását már egyértelműen Deák munkájaként elemezte Erdmann Gyula: Országgyűlési követutasítások és alkotmányos jogvédelem 1839. In: Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Tanulmányok Szabad György 70. születésnapjára. (Szerk. Orosz István és Pölöskei Ferenc, Dobszay Tamás közreműködésével) Bp., 1994. 175-194. p. 4 Ugyancsak az 1832. évi alaputasítás szerves részét képezték az országos rendszeres bizottsági munkálatokra tett - jórészt Deák Ferenc által kidolgozott - zalai észrevételek, melyek felülmúlták az 1832. novemberi alaputasítást, mert számos vonatkozásban jelentős rcformgondolatokat fogalmaztak meg. Vö. „Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Zalai Gyűjtemény 49.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 2000. 4 Az 1839-es zalai alaputasítás szerzőségét illetően megerősíti Degré megállapításait a Zala megye 1839. május 6-i közgyűléséről beszámoló titkosrendőri jelentés is, amely a Deák által a zalai választmánynak előírt, és a jegyzőnek tollba mondott követutasításról beszél. (Magyar Országos Levéltár N. 119. Regni- coláris levéltár. Takáts Sándor hagyatéka. Fasc. 62. No. 8764.) Az 1843-as és 1847-es zalai alaputasítás szerzőségére utal egy szemtanú levelének alábbi részlete: „Az utasítás, a Deák által kidolgozott legutóbbi országgyűlési, lészen jóformán mindenben helyben hagyatva.” (Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára. Chernél család levéltára. Chernél Ignác levele Chernél Elekhez, Zalaegerszeg, 1847. október 5.) 6Vö. 43. és 63. dokumentum. 7Kónyi Manó: Deák Ferencz beszédei. Bp., 1882. 1. köt. 1829-1847. 216-260., 409-468. p., (2. bőv. kiad. Bp., 1903. 267-313., 490-553. p.), Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek. I. 1825- 1849. (Válogatta, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Molnár András) Bp., 2001. 127-169., 252-307. p. 6
