„Tekintetes karok és rendek!” Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848 - Zalai gyűjtemény 56. (Zalaegerszeg, 2003)
Bevezetés
Degré Alajos emlékének BEVEZETÉS Az 1848 előtti országos és helyi — esetünkben vármegyei — politikatörténet fontos forrását jelentik az egyes törvényhatóságok országgyűlési követutasításai (alap- és pótutasítások), valamint a követek időszaki és záró követjelentései. A törvényhatóságok által követté választott politikusok nem követhették szabadon saját meggyőződésüket, hanem a küldőik által írásban megfogalmazott politikai állásfoglalásokhoz, a követutasításokhoz kellett igazodniuk. Az országgyűlésen csak olyan értelemben szólalhattak fel és szavazhattak, ahogyan azt számukra a követutasítások előírták, mert ellenkező esetben leválthatták őket. A követutasításokból megtudható, hogy az illető vármegyék irányítói (és a közgyűlési többség) milyen álláspontot foglaltak el az egyes kérdésekben, és hogyan próbálták meg befolyásolni az országgyűlés tevékenységét, folyamatait. A követjelentések megörökítették az országgyűlésen történteket és a követek tevékenységét, másrészt viszont gyakran használt meggyőzési eszközül szolgáltak a követek és politikai elvbarátaik számára, hogy befolyást gyakoroljanak küldőik közösségére, az őket pótutasításokkal ellátó vármegyék döntéshozóira. A rendi képviseleti rendszer első és második szintje, az országgyűlés és az illető törvényhatóság a diéta alatt folyamatosan kölcsönhatásban állt egymással; e kölcsönhatás dokumentálásának alapvető forrásai a követutasítások és követjelentések. A reformkori követutasítások forrásértékére Degré Alajos már az 1970-es évek elején felhívta a figyelmet, és Bónis Györggyel közösen készített tervezetében javaslatot tett azok összegyűjtésére és feldolgozására, valamint esetleges publikálására is.1 Degré Alajos a Levéltári Közlemények 1974-ben megjelent kötetében publikálta az e kérdésben azóta is alapvetőnek számító tanulmányát „Zala megye reformkori követutasításai” címmel. Degré e tanulmányában elsőként elemezte a követutasítások keletkezési körülményeit, és felvázolta azok tartalmi jellemzőit is.2 Két évvel később, a Zalai Gyűjtemény kiadványsorozat 5., „Tanulmányok Deák Ferencről” című, általa 1 Szempontok a reformkori követutasítások feldolgozásához. Bónis György és Degré Alajos tervezete, Budapest, 1972. augusztus 17. (Zala Megyei Levéltár. Degré Alajos iratai. Degré Alajos évrendezett kéziratai, 1972.) 2 Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai. In: Levéltári Közlemények 44-45. évf. Bp., 1974. 143-160. p. 5
