Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)
VIII. Földbirtokmegoszlás a polgári kor kezdetén
a középparaszti szinten álló — 10-25 hold földdel rendelkező — gazdák tették ki, Nagykutason ez a csoport a relatív többséget, Salomváron a volt úrbéreseknek majdnem a felét jelentette. Az Esterházy-uradalom négy falujában viszont a 10-25 holdasok csoportja mindenütt alatta maradt a 40 százaléknak. Tehát a volt úrbéresek és irtásbirtokosok vagyoni rétegződését, a középső kategóriák felbomlását elsősorban a nagy uradalom falvaiban tapasztalhattuk.34 Nehéz megállapítani azt is, hogy a volt úrbéreseken és irtásbirtokosokon kívül hányán éltek még a faluban. Ha a volt úrbéresek és irtásbirtokosok számát összevetjük az 1869-es népszámlálási eredményekkel, akkor azt találjuk, hogy földnélküliek nagyobb számban nem lakhattak Márokföldön, Szíjártóházán és Zalanémetfaluban. De Nagykutason sem, ha számba vesszük a 39 kisnemesi gazdaságot is. Jelentős számú, paraszti szinten élő kisnemes Salomváron is lakott, itt azonban a középbirtokosoknak is szép számmal voltak gazdaságai, több cselédházról is történik említés a birtokkönyvben, itt jelentékenyebbnek kellene lennie a földnélküliek számának is. Hasonlóképpen Pusztaedericsen. Az Eszterházy-uradalom négy vizsgált faluja közül Zalaszom- batfán és Lentiszombathelyen - ahol földesúri majorság is volt - élhettek nagyobb számban földnélküliek. Milyen veszteségek érték falvaink parasztságát a jobbágyfelszabadítás végrehajtása, az úrbéri birtokrendezések, elkülönítések és tagosítások folytán? A rendezés során Márokföldön, Szíjártóházán, Zalaszombatfán és Nagykutason a maradványföld a volt úrbéresek kezén maradt, és váltságdíjat fizettek érte a volt földesúrnak. Lentiszombathelyen csak a volt házas zsellérek fizettek maradványváltságot, a volt telkes jobbágyok maradványföldjét a korábbi regulatio miatt már ki sem mutatták. Pusztaedericsen és Zalanémetfaluban a maradványföld felét a volt földesúr az irtások felével együtt elvette a maradványválts ág fejében. Az irtásföldek felét mindegyik faluban elfoglalta a volt földesúr, viszont irtásváltságot nem fizetett. Ennek következtében a volt úrbéreseknek és az irtásbirtokosoknak az úrbéres és irtás földekből származó földállománya a következő mértékben változott meg a rendezés során: A rendezés előtti A rendezés utáni A változás mértéke (százalék) úrbéres és irtásföld (kataszteri hold) Márokföld 945 691- 26,9 Szíjártóháza 315 289- 8,3 Zalaszombatfa 227 226- 0,4 Lentiszombathely 407 402-1,2 Pusztaederics 303 175-42,2 Zalanémetfalu 299 158-47,2 Nagykutas 495 455-8,1 Salomvár 209 215 + 2,8 87
