Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)
VI. A mezővárosok és az úrbériség megszüntetése
1848 tavasza meghozta a földesúri gyámkodás megszűnését. A város azonnal megszüntette a census fizetését, ebben az évben nem adták meg már a kilencedet, és a város arra is feljogosítva érezte magát, hogy az uradalom legeltetését szabályozza, valamint szőlőtelepítésre engedélyt adhasson.71 A forradalom megteremtette a szabad földbirtoklást. Mindez érthetővé teszi, hogy a kanizsaiak derekasan kivették részüket a forradalom védelméből.72 Kanizsa város esetében azonban a jobbágyfelszabadítás végrehajtása során nem a részletkérdések váltak problematikussá, nem egyes függő ügyeket kellett megoldani, itt maga a felszabadulás ténye lett kérdéses! Urbérpótló szerződés vagy magánjogi szerződés volt-e az 1811-ben kötött örökszerződés? Úrbéreseknek tekintendők-e a kanizsaiak, vagy sem, úrbéres jellegű-e a földjük vagy nem? E kérdések eldöntésének nagyon fontos gyakorlati következménye volt: ki tartozik a Batthyány hercegeknek Nagy- és Kiskanizsáért az úrbéri kárpótlás megfizetésével? Ha az 1811. évi szerződés úrbérpótló volt, akkor az abban megállapított szolgáltatások úrbéri szolgáltatásoknak tekintendők, amelyeket az 1848. évi IX. törvénycikk megszüntetett, és a földesúr kárpótlását az állam feladatává tette. Ha azonban az nem úrbérpótló szerződés, akkor a városiak nem voltak úrbéresek, szolgáltatásaik sem úrbéri jellegűek, tehát 1848 tavaszán nem szűntek meg, s a városnak továbbra is teljesítenie kellett volna őket. Ez esetben csak arról lehetett szó, hogy a szolgáltatásokat a város tőkésítve megváltja. Mit jelentett a két alternatíva pénzben kifejezve? Az úrbéri jelleg elismerése esetén az látszott valószínűnek, hogy az állami szervek az 1788-ban készült eszmei telekszámítást73 fogják hitelesnek elismerni, és ennek alapján állapítják meg az úrbéri kárpódás összegét. Ennek értelmében: 84 6A első osztályú telek után (á 550 Frt) 46 612,50 Frt 57 másodosztályú telek után (á 500 Frt) 28 500 Frt 23 3/8 harmadosztályú telek után (á 450 Frt) 11 668,75 Frt 165 1/8 telek után összesen 86 781,25 Frt Ezt a közel 87 ezer pengőforintnyi kártérítési összeget azonban a volt földesúr nem készpénzben kapta volna meg, hanem bizonyos mennyiségű előlegen felül állampapírokban, aminek tényleges forgalmi értéke lényegesen alatta maradt a névértéknek.74 Időközben azonban a telekszám is csökkent, a perben az uradalom 157 4/s telekről beszélt már, ezután 86625 és 70875 pengőforint közötti összeg járt volna, attól függően, hogy a telkek melyik osztályba tartoztak.75 Ha a város úrbéri jellegét sikerül tagadni, akkor a város továbbra is tartozik fizetni a 3000 forintnyi censust, és megadni természetben a kilencedet. Ez utóbbiból nyert évi átlagos jövedelmét az uradalom az 1842-1846. évi kilencedbevételei76 alapján 4228 pengőforint 8 krajcárra tette. Az uradalom jövedelmei között most nem vesszük számításba a házatlan zsellérektől kapott húsz krajcáros censust és a városi boltokból 60
