A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544 - Zalai gyűjtemény 54. (Zalaegerszeg, 2002)
Bevezetés
Okleveleink tanúsága szerint a királyi személyes jelenlét bíróságán ezekben az években Bodoni Pósa György protonotarius intézte a zalai ügyeket. Több ízben találkozunk lecta jegyzetével. Egy ízben (315. sz.) ö a panasztevő a királynál édesanyja ügyében. Az oklevél alapján feltételezhető, hogy Zala és Veszprém megyei kapcsolatai (birtokai?) lehettek, így az is valószínű, hogy a Devecserben keltezett mandátumokat (248., 249. sz.) ő állította ki. Egy másik személynöki ítélőmestert is ismerünk, a Chemel család egy közelebbről meg nem nevezett tagját, ill. Nádasdy Tamás országbíró ítélőmesterét, akinek a neve olvashatatlan (347. sz.). A hiteleshelyek kancelláriája hasonlóan egyszerűsítésre törekedett. Különösen a kapomaki konvent nótáriusainak gyakorlatában figyelhető meg, hogy a mandatum szövegére már nem írnak fogalmazványt a jelentéshez, csak hevenyészett jegyzeteket sok rövidítéssel. A hatalmaskodási ügyekben ez a néhány sor már csak arról szól, hogy az idéző oklevelet kézbesítették a nevezetteknek. Sokkal gondosabbak a relatiofogalmazványok a statutiós oklevelek esetében. A jelentéshez a konvent embere a birtokbaiktatás helyszínén jegyzeteket készített az oklevél hátlapján, aztán a fogalmazványt már az előlapra írta. Ezek a jelentések már több lényeges információt tartalmaznak. Megjegyzendő, hogy többek között azért is kell különös gondot fordítani a hiteleshelyek működésének vizsgálata közben a parancslevelekre, mert a relatiok egy része nem tartalmaz semmilyen konkrét adatot, az érdemi információk a mandátumokban rejlenek. Az 1542. és 1544. közötti években meglepően csekély számú fassio szerepel a konventek oklevelei között. Ennek okát abban kereshetjük, hogy a levéltár jelen állapotában csak a véletlenszerűen fennmaradt okleveleket őrzi, az eredeti ösz- szetétele nem ismert. A bevallások témája az eddigiekhez hasonlóan különböző birtokügyek (adásvétel, zálog, csere, stb.) hitbér és jegyajándék ügyében való megegyezés, tanú- vallomások stb. Külső kiállításukra a továbbiakban sem fordítottak különös gondot. Sokszor használták fel régebbi fogalmazványok üres lapjait, írásuk hevenyészett, rosszul olvasható, többszöri javítással és néha értelmezhetetlen rövid. Az oklevelek tartalma a kettős királyválasztás kora utáni idők zavaros viszonyaira, a folyamatosan romló közbiztonságra, az anarchiára, a nyugat-dunántúli nemesség társadalmi összetételére, rokoni és familiárisi kapcsolataira, gazdasági helyzetére, anyagi kultúrájára, mentalitására stb. vonatkozóan továbbra is kimeríthetetlen forrása a történetkutatásnak. 16
