A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544 - Zalai gyűjtemény 54. (Zalaegerszeg, 2002)
Bevezetés
felemelkedésében gazdasági tevékenységüknek meghatározó szerepe volt.16 A zalai köznemesség anyagi kultúrájának a végrendeletek és hatalmaskodási oklevelekből kirajzolódó képe az import használati tárgyak és ruhaneműk alapján meglehetős gazdagságra utal.17 Változások a korszak írásos forrásanyagában és hiteleshelyi gyakorlatában A XVI. század középső harmadának írásos forrásanyagában jóllehet sokkal fontosabbak a törvények, rendeletek, országgyűlési jegyzőkönyvek, a Habsburg központi adminisztráció iratai, a történetírók művei, a főméltóságok levelezése, követjelentések stb., mégis megnő a helyi források jelentősége. Egyrészt a korszak meghatározó történései nem környékünkön történtek, így a központi források csak gyéren emlékeznek meg Zaláról. Másrészt az ország három részre szakadása az átjárás lehetséges formái mellett is bizonyos elszigeteltséget hozott, a három országrész különböző fejlődése különböző iratfajtákat is eredményezett. A legfeltűnőbb közös jellemzője a korszak írásbeliségének az, hogy mennyiségileg a sokszorosára növekedett, a hivatali „irattermelés” miatt áttekinthetetlenné vált. Az oklevél mellett más irattípusok is elterjedtek. Eddig is ismert irattípusokról van szó, csak most jelentkeztek tömegesen: portalis és dicalis összeírások, vármegyei és városi közgyűlési jegyzőkönyvek, nemesség-összeírások, levelek stb. Kiszélesedett az iratkiadók köre, a király, az egyházi és világi főméltóságok mellett megjelentek a dicasteriumok hivatali iratai, a megyék és a hiteleshelyek mellett a magánszemélyek is beléptek az iratkibocsátók közé, ez a korszak a missilisek virágkora. Kiszélesedett az írástudók (és használók) köre, a három országrész intézményrendszere új írástudó réteget teremtett. Igényelte az írástudókat a hadsereg és az előretörő protestantizmus is. A világi litteratus réteg minden „értelmiségi” munkakörben megjelent. A korszakra jellemző volt még a magyar nyelvű hivatali és magánírásbeliség rohamos terjedése.18 A helyi írásbeliség központjai mind a kettős királyválasztás, mind a három részre szakadás korában a hiteleshelyek voltak. A Mohács utáni megye működéséről - mint már a fentiekben volt róla szó - vannak ugyan adataink, de a köz- igazgatás akadozva működött. A megye írásbeli tevékenysége szükségszerűen 16 Varga Szabolcs: A Devecseri Choronok. Fons 8. 2001.259-310. p. 17 Bilkei Irén: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján. Levéltári Szemle 52. 2002. 10-22. p. 18 R. Várkonyi 1999. 118-120. p„ Pálffy 2000. 218-240. p. 12
