Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

dűl ő engedheti meg a Zalaegerszegen leendő lakhatást, önként és ismételve elismerné most, miután ő ezen kétségtelen uradalmi just megsértette, igen alaptalanul menti magát azzal, mintha ő az eddig folyvást gyakorlott uradalmi juss alá nem tartozna, ezt előre bocsájtván.

Ami felhozott védelmének első pontját illeti: Minekutánna a panaszlott zsidó fellebbi előadásában maga is elismerné azt, hogy uradalmi engedelem nélkül jött be Egerszegre lakni, s azt is elismerné, hogy ő vasárnapon estve későn hordozáskodott be, azt is el kell néki esmérni, hogy ő a vasárnapnak is megszegésével úgy lopódzott be Zalaegerszegre, mert aki nem lopódzva akar bejönni, annak nem szükséges vasárnapon és estve későn hordozáskodni, amidőn senki sem gondollja, hogy a vasárnap megszegésével hordozáskodjon valaki. Erre ugyan az állíttatik a panaszlott zsidó részéről, hogy vasárnap estve az ünnep kimentével történt, mellyre csak az válaszolta- tik, hogy nem zsidó kormány alatt történt a hordozáskodás, ahol estve kezdődvén az ünnep, másik estve végződik, hanem keresztény kormány alatt levő országban, ahol éjfélkor kezdődvén a vasárnap és éjfélykor végződik, és mivel a zsidók is kötelessek a keresztényi ünnepeket megtartani, tagadhatadan marad, hogy ő a vasárnapnak is megszegésével a kereszténység botránkoztatására lopódzott légyen be Zalaegerszegre. Máskép is nem 10-ik márciusban, hanem vagy újj esztendőkor, vagy pedig Szent György és Szent Mihály napjain szokták a házbérlők szállásaikat változtatni. A panaszlott zsidó tehát időközben jővén be Egerszegre, ismét tagadhatatlan marad, hogy az urodalmi jusok kijátszásukra úgy lopódzott légyen be.

Ami a kért büntetést illeti, hogy a panaszlott zsidót az urodalmi jussok megsértéséért és a vasárnap megszegéséért ugyanezen pörben hozandó egy ítélet által előbb megbüntetni, s azután tüstént kimozdítani lehet, legkisebb kétséget sem szenved, azért ez bővebb vitatást sem érdemel, hacsak a panaszlott részrül az nem állítatik, hogy ámbár ő Zalaegerszegre alattomosan bejött lakni, mindazonáltal az uradalom törvényhatósága alá nem tartozván, még ezen port sem lehetne ellene mozdítani.

Ami a második állítást illeti, hogy nem a zalaegerszegi szabó céh, hanem a panaszlott zsidó járt hamis úton, az előmutatott oklevelekből igen világossan kitetszik. A panaszlott zsidó tudniillik a [...] mellé 1. szám alatt zárt bizonyítmányt azon végbül csalta ki a szabó céhtül, mintha ő más helyre és más céhbe kívánna általmenni. Azonban a céht megcsalván, ezen kiadott bizonyitmány által azt kívánt eszközleni, hogy ő Zalaegerszegre vétetődjön be, melly csalfaságát a földesuraság megtudván, - mint a [...] mellé 6. szám alatt zárt oklevélbül kitetszik; éppen ezen csalfaságért tagadtatott meg néki az Egerszegen leendő lakhatás. Másképp is ő amint a B. betű mellé ./. alatt zárt jegyzőkönyvi kivonásbul kitetszene, a szabó céhbe mint filialista csak úgy véte- tődött be, hogy ezután is filialista fog maradni, és így a panaszlott zsidó kétszeressen vétkes, midőn tudniillik először a céhbe lett bevétek feltételt megszegte, és másodszor midőn a céh által részére kiadott bizonyítmányt a céh ellen legnagyobb csalfa144