Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

sággal fordítani bátorkodott, eképpen nem a céh, hanem a panaszlott zsidó járván hamis és csalfa úton.

Ami a harmadik mentséget illeti, valóban igen puszta mentség az, mintha ő a C. betűi urodalmi parancsolatnak azért nem engedelmeskedhetett volna, mivel már Zalaegerszegen lakott, mert a C. betűi urodalomnak tudtára esett, hogy ő alattomossan bejött lakni, és addig ezen parancsolat ki sem adatóthatott, még be nem jött lakni, minekutánna pedig kiadatott, az ő kötelessége volt ennek engedelmeskedni, és a nem engedelmeskedés által magát kétszeressen makaccsá és vétkessé tette.

A negyedikre, ámbár a D. betűi tractamentum 13. pontjának azon kifejezése által, hogy helyre szállani sem szabad a földesuraság engedelme nélkül, tagadhatadanul az is értetődnék, hogy zsellérségbe sem szabad Egerszegre bejönni az uraság tudta s engedelme nélkül, amint hogy annak folvásti gyakorlatában az uradalom meg is vagyon. Mindazonáltal önként megengedtetik az, hogy ezen az uradalom és város közt létező tractamentum a zsidókra éppen nem alkalmaztatható, mert a zsidók nem hazai polgárok, hanem csak toleránsok lévén a polgári jussokkal nem is élhetnek, és ezen ok- bul különös urodalmi engedelem nélkül az 1791. esztendei 38. törvénycikkely rendeléséhez képest sehová lakosképpen be sem szálhatnak.

Mégis, ami a panaszlott zsidó részérül felhozott 5. okot illeti az 1832/36. esztendei 6. törvénycikkely 7. szakaszában a boltnyithatás engedtettvén meg a jobbágyoknak, legkisebb sem foglaltatik ollyas valami abban, amitől azt csak következtetni is lehetne, hogy a zsidóknak akárhová is szabad volna lakosképpen bemenni. Sőt ellenkezőleg, minekutánna ezen törvény is megkívánná azt, hogy a kinyitott bolt is egyedül csak a helységben lakossággal bíró jobbágynak adatatthassék ki, a lakossággal nem bíró idegent pedig a földesuraság a boltnak haszonbérbe beendő vételétül elmozdíthatná, igen világossan az következik, hogy a zsidók mint csak tolerátusok, — s azért lakossággal nem bírhatok — különös földesúri engedelem nélkül a törvény engedel- mével kinyitott boltot sem vehetik haszonbérbe, következne, hogy ezen törvény, semmi esetre sem légyen alkalmaztatható a zsidókra.

Ami még a [...] mellé 8. szám alatt zárt levelet illeti, — mit akarjon ezzel a panaszlott zsidó, által nem látható — ugyanis ebbül ki nem tetszik az, hogy őneki az Eger- szegen való lakhatás megengedtetett volna, és így minekutánna nem várván azt be, hogy őneki az itdakhatás megengedtetik-e vagy sem?; az uradalom dacára s boszan- tására Zalaegerszegre belopódzott, ezen az urodalmi jussoknak makacs megsértésekért ő maga már egészen érdemetlenné tette magát arra, hogy valaha Zalaegerszegre bevetődjön.

Ami a 19. felvilágosodott századot illeti, hogy a zsidók nem hazai polgárok, hanem csak tolerátusok, annak nem a zalaegerszegi uradalom, hanem a hazai törvények az oka, és így a zalaegerszegi uradalom a felvilágosodott század ellen éppen nem vétkezik akkor, midőn a hazai törvényekhez alkalmaztatja magát. De ha mindjárt a pa145