Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

tatásában Yeltner Áron és társai által legfőbb helyre beadott folyamodásában foglalt kitételeket törekedvén megcáfolni, egyszersmind panaszképpen előladta, hogy ámbár ezen kirendeltség által még 1833. esztendő október 31-én tartatott ülésébül Veiszfeld Dávid a rabinuskodástul, a panaszolkodó felek pedig az általak felfogadott új sach- ternek használásától eltiltattak, mindazonáltal a kirendeltség rendelése ellenére Veiszfeld Dávid még most is a rábinusi foglalatoskodást teszi. A panaszolkodó felek pedig az általak felfogadott sachternek szolgálat]ával élnek, továbbá, hogy Scheiber Jakab sümegi zsidó és egyik feladó a sinagógában nála árendában levő egy széktől már négy esztendőtől fogva az árendát nem fizeti, valamint, hogy több zsidók nevezetessen pedig a panaszolkodók a kasabortul és sachterozástul, úgy a rábinus meghozásáért megfizetni vonyakodnak, s ennélfogva ezen sommáknak megfizettetését megrendeltetni kéri. Rétser Farkas pedig szóval azon panaszt tette, hogy ámbár bizonyos Farkas nevű szegvári zsidó Bőhm Mátyásnak kezére türödelembéli tartozása fejében 52 forint 46 krajcárt fizetett, ez mindazonáltal ezen sommát a kasszába nem adván véle kereskedett, s ezen állíttásának bebizonyíttására Bőhm Mátyásnak zsidóul írott nyugtáját is elölmutatta, mely is Tachauer jegyző által megmagyaráztatván, az oly értelműnek lenni találtatott, hogy ha őfelsége által a régi tartozások el nem engedtetnek, kezére visszadattasson, és így mivel a régi tartozásokat a többi zsidóság se fizette be, az, hogy ezen somma is be nem adatott, rosszlelkűségnek s visszaélésnek a kirendeltség által nem ismertetett el.

Végre Freider Ábrahám rábinus az ide XXX. szám alá kapcsolt irományában Veiszfeld Dávid által rajta a sinagógában elkövetett illetlenségekért panaszokodott.

Minekutánna ezen számos irományok ezen kirendeltség által megolvastatván, szemesebben megvizsgáltattak, nyilván kitetszett, hogy az egész viszálkodás leginkább onnénd származott, hogy a zsidó elöljáróság, de a közönségnek is nagyobb, hanem szegényebb része bizonyos ideig káplányi kötelességgel felruházott Veiszfeld Dávid rendeki zsidóval meg nem elégedvén, szótöbbség által Freider Ábrahám ma- kani, nemes Arad vármegyei helységbeli rábinust papjoknak megfogadták és Rendekre el is hozatták. Ezen félfogadást azonban a folyamodó Veltner Áron, Scheiber Jakab, Bőhm Mátyás, Berger Farkas és Mautner Jakab tehetőssebb zsidók helyben hagyni nem akarván, Veiszfeld Dávid eddig volt alrábinust továbbá is megtartani törekedtek, és mivel a felfogadott rábinusnak, úgy a többi község szolgáinak fizetése is a kasahús és bor árulásáért, úgy a sachterozásért fizetni szokott árendábul szokott pótoltatni, a folyamodók pedig ezen célra azáltal, hogy tehetőssebbek lévén helyé- nyebben is élnek, legtöbbet adóztak, hogy csak az újjonnan felfogadott rábinus fizetésében néminemű akadált tehessenek, magok más sachtert fogadván a község sach- terjének szolgálatjával nem éltek és eképpen a község jövedelmét kevesítették. Mivel pedig Rétser Farkas zsidó bíró által ebbéli visszaéléseiknek gyakorlásátul tilalmaztat- tak, sőt Veltner Áron a kasahús és borárulás, úgy a sachterozás kibérlésérül készült

111