Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Forrásközlési szabályzatok. A forrás kiadásának textológiai problémái

és a vallomások előtt is az iratnak megfelelő alakban vettük fel a helységeket, a birtokosokat megadó mutatóban a mai alakot is feltüntettük.

Az itt közölt forrás jelzete: a Zala Megyei Levéltár, IV. Zala Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, 1/g. Úrbéri ügyek, tapolcai járás 1-7., szántói járás 8-14. doboz., kapornaki járás 14-26. doboz. A járáshatár több ízben módosult, 1767 és az urbáriumok felülvizsgálata, 1770 és 1780 között a helységek járásbeosztása változhatott. Néhány esetben az úrbéri anyag és a helységnévtár járásbeosztása ugyanabból az időből eltérő. Ezért áthidaló megoldásként az 1773-as tisztújításkor megállapított, érvényes járásbeosztás szerint közöltük a helységeket. (Zala Megyei Levéltár, IV. Zala Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. 1/b. numero 21/90., 1773. április 14.)

Nem került elő minden helység kilenc kérdőpontja, pedig az úrbérrendezésük megtörtént, mert a nyomtatott urbárium és a tabella fennmaradt. A hiányzó településeket megpróbáltuk megkeresni a Magyar Országos Levéltárban a Helytartótanácsi Levéltár Departamentum urbariale anyagában, a hiányzó községek közül nyolcnak sikerült megtalálni a kérdőpontját (Akaii, Börzöncze, Alsódörgicse, Fölsődörgicse, Egenfölde és Hídvég, Galambok, Hosztoth, Kékkút, Pózva, Salfölde, Sormás, Szentiván, Szent- miklós). A hiányzó helységek a következők: a kapornaki járásból Bezeréd, Kissziget, Szendászlóegyháza, Óbornak, Tüttös. A szántóijárásbólKomárváros, Vindornyafok, Egregy, Kiskomárom, Rezi, Sármellék, Szántó. A tapolcai járásból Sümeg. Csak reményeink lehetnek arra, hogy ezek valaha is előkerülnek, ui. a hiányzó helységek zöménél kis birtokosok voltak a földesurak és nem maradt fenn családi levéltáruk. Ha mégis előkerülnének, akkor a következő kötetben, amelyben a másik három járás kiadását tervezzük, póúólagosan a hiányzó kérdőpontokat is közöljük. A közlés sorrendje: kapornaki, szántói, tapolcai járás. A járásokon belül a helységeket ábécérendben közöltük. A helységeket arab számmal beszámoztuk a mutatókban való könnyebb visszakereshetőség érdekében. A helységek egy részénél fennmaradtak későbbi paraszti vallomások is, ezeket szintén közöltük és a helység neve után római számmal jelöltük a második vagy harmadik változatot.

A dolgozat végén található egy mutató járásonként, a helységek ábécérendjében haladva a földbirtokosokról. Itt tüntettük fel a helység mai nevét, ha ez változott, illetve a megyei hovatartozását, ha ez is más, mint az úrbérrendezéskor. A földesúr nevét az úrbéri tabellák alapján adtuk meg."'6 Néhány község nem szerepel ezen kiadványban, ezek birtokosait a helységnévtár szerint közöltük.107 A legtöbb községnél ugyanazt a birtokost adja meg mind a két kötet, a nevek írásánál vannak eltérések, pl. a Rajki család a tabellában i-vel van írva, míg a helységnévtárban y-nal, a kilenc kérdőpont írásmódja is eltérő lehet. A legjellemzőbb példa a Nimkovics és Nunkovics csam Buzási, 1970. 374 406. p.

107 Magyarország Történeti Helységnévtára, 1996.

41