Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Zala megye 18. századi közigazgatási beosztása és birtokviszonyai

rületének 17,99%-ával. Az egyházi birtokok átlagos nagysága felette állt a világi magán birtokoknak, de az egyházi birtokosoknak több, mint a fele 100 holdnál kisebb úrbéres földet birtokolt. A fentebb említett egyházi birtokokon kívül jelentős volt még a budavári prépostság (budai társaskáptalan) 4531, a Csáktornyái pálos konvent 1357, a zalavári bencés apátság 1693, a türjei premontrei prépostság 1167 és a tihanyi bencés apátság 1140 hold úrbéres földdel. (A nagyobb egyházi birtokok más megyébe is átnyúlnak, az említett adatok csak Zala megyére vonatkoznak.)61 Zala megye nemességének nagyobb része saját nemesi földön, paraszti körülmények között élő nemes, vagy más nemesnél jobbágytelket művelő parasztnemes, ill. curialista volt. Kondícióban kissé fölöttük állnak azok a kisbirtokosok, akiknek elszegényedése e korszakra tehető. Ezek mellett a megyei életben szerepet játszó középbirtokosokat és az igazi nagybirtokos családokat említhetjük meg (Esterházy, Althan stb.). Fónagy Zoltán kutatásai alapján a következő adatokkal egészítenénk, ill. pontosítanánk a fentieket. A 18. század derekán a megyében nincs kincstári birtok. Az egyház birtokainak száma 25, összesen 2 7049 hold, amely 18,1 % az úrbéres állományon belül. Az 5000 holdnál nagyobb magánbirtokosok részesedése az úrbéri állományból 59,3 % 15 birtokkal, 88 600 holddal. Az 1000 és 5000 közötti magánbirtok megyei aránya az úrbéri állományból 3,8 % 6 birtokkal 5695 holdon. A 100 és 1000 hold közötti magánbirtokosok részesedése az úrbéri állományból 15,6 % 85 birtokkal 23 252 holdon.62

Nemzetiségi tekintetben nem sokat változott a megye lakossága, bár vannak adataink német telepesekre63, a telepítések során főleg magyar lakosok érkeztek. A megye nyugati részét megkímélte a török pusztítás, ezért itt megmaradt az eredeti lakosság. Csesztreg és Lövő környéke magyar, az alsólendvai uradalom egy része és a belatinci uradalom vend, a Muraköz horvát lakosságú volt.64 Az általunk közölt három járás lakosságának jelentős része nem sokkal az úrbérrendezés előtt szállta meg a községeket, de az aláíró paraszti névanyag vizsgálata néhány kivételtől eltekintve egyértelmű magyar túlsúlyt bizonyít.

61 Buzási, 1970. 370. p.

62 Fónagy, 1999. 1171-1182. p.

63 lásd a telepítésekre: Zala megye történelmi olvasókönyve, 1996. 138. p.

64 Buzási, 1970. 364. p.

25