Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Zala megye 18. századi közigazgatási beosztása és birtokviszonyai

át, majd bérletbe adták. 1720-ban kapta meg gróf Altban János.55 A muraközi urada­lomhoz több, mint száz falu és mezőváros tartozott, összes úrbéres földterülete az úrbérrendezés idején 27 911 hold volt.56 Az alsólendvai, a csobánci és a nemti (lenti) uradalmat a lindvai Bánffy család ki­halása után Nádasdy Ferenc országbíró kapta a királytól, de a Wesselényi-féle össze­esküvésben való részvétele miatt kivégezték és Zrínyi Péterhez hasonlóan birtokait el­kobozták. Ezt a három uradalmat 1712-ben adományozta az uralkodó Esterházy Pál nádornak. Az úrbérrendezés idején a hercegi család feje Esterházy Miklós birtokolta. A család grófi ágának devecseri uradalma átnyúlt Zala megyébe is. Az egész család összes úrbéres földterülete 1767-ben 31 938 hold volt.57 A belatinci uradalom, amelyet szintén Nádasdy Ferenc kapott az uralkodótól a lindvai Bánffy család kihalása után, ugyancsak elkobzásra került és a kincstártól Széchenyi György esztergomi érsek vet­te zálogba 1682-ben. 1725-ben gróf Csáky György és felesége bírta zálogban. Összes úrbéres földterülete 1767-ben 6740 hold volt.58 A Nádasdyak elkobzott pölöskei és szentgyörgyvári birtokát 1677-ben Széchenyi György megvásárolta a kamarától, 1767- ben gróf Széchenyi Zsigmond a birtokosa mindkét uradalomnak. Úrbéres földterüle­tük 1780 hold volt. A Festetics-birtokok közül Keszthely, Rezi és Tátika Kristóf kezén volt, Kemend Pál kezén. Összes úrbéres földterületük 6105 hold.59 60 A Batthyány csa­lád kezén volt a kanizsa-homokkomáromi és a szén tgró ti uradalom, Szentgrótot 1654- ben és 1656-ban vásárolta Batthyány Ádám, ezt 1712-ben a grófi ág kapta. Kanizsát gróf Batthyány Lajos 1743-ban megvásárolta a kincstártól, Homokkomáromot pedig 1744-ben Ech bárótól. A Zala megyei Batthyány-birtokok összes úrbéres földterülete 8480 hold volt az úrbérrendezés idején. A hercegi ág birtokolta a kanizsa-homokko­máromi uradalmat, Batthyány-Srattman Ádám személyében. Szentgrót a grófi ág ke­zén volt, az úrbérrendezés idején gróf Batthyány Imréé. Az úrbérrendezés időszakában a megye legnagyobb egyházi birtokosai a veszprémi püspökség 8808, a veszprémi káptalan 3490 és a budai társaskáptalan 4531 hold úrbéres földterülettel.61' Az említett nagybirtokokon kívül néhány jobb módú középbirtokos, sok néhánytelkes kisbirtokos és rengeteg töredéktelkes kisnemes és parasztnemes élt a megye területén. Az összes birtokosnak majdnem 93%-a világi magánbirtokos volt, a megye úrbéres területének közel 80%-át a kezében tartva, az úrbéresek majd 79%-ával. Egyházi birtokos 35 volt, közülük 29 világi papi és 6 szerzetesrendi, ők az összes birtokosok közel 7%-át adták. A megye úrbéres lakosságának 17,61 és úrbéres földte­55 Zrínyi, 1905. 56 Buzási, 1970. 363. p. 57Buzási, 1970. 363. p. 58 Buzási, 1970. 363. p. 59 Buzási, 1970. 364. p. 60 Buzási, 1970. 364. p. 24

Next

/
Thumbnails
Contents