Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)
Zala megye 18. századi közigazgatási beosztása és birtokviszonyai
át, majd bérletbe adták. 1720-ban kapta meg gróf Altban János.55 A muraközi uradalomhoz több, mint száz falu és mezőváros tartozott, összes úrbéres földterülete az úrbérrendezés idején 27 911 hold volt.56 Az alsólendvai, a csobánci és a nemti (lenti) uradalmat a lindvai Bánffy család kihalása után Nádasdy Ferenc országbíró kapta a királytól, de a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégezték és Zrínyi Péterhez hasonlóan birtokait elkobozták. Ezt a három uradalmat 1712-ben adományozta az uralkodó Esterházy Pál nádornak. Az úrbérrendezés idején a hercegi család feje Esterházy Miklós birtokolta. A család grófi ágának devecseri uradalma átnyúlt Zala megyébe is. Az egész család összes úrbéres földterülete 1767-ben 31 938 hold volt.57 A belatinci uradalom, amelyet szintén Nádasdy Ferenc kapott az uralkodótól a lindvai Bánffy család kihalása után, ugyancsak elkobzásra került és a kincstártól Széchenyi György esztergomi érsek vette zálogba 1682-ben. 1725-ben gróf Csáky György és felesége bírta zálogban. Összes úrbéres földterülete 1767-ben 6740 hold volt.58 A Nádasdyak elkobzott pölöskei és szentgyörgyvári birtokát 1677-ben Széchenyi György megvásárolta a kamarától, 1767- ben gróf Széchenyi Zsigmond a birtokosa mindkét uradalomnak. Úrbéres földterületük 1780 hold volt. A Festetics-birtokok közül Keszthely, Rezi és Tátika Kristóf kezén volt, Kemend Pál kezén. Összes úrbéres földterületük 6105 hold.59 60 A Batthyány család kezén volt a kanizsa-homokkomáromi és a szén tgró ti uradalom, Szentgrótot 1654- ben és 1656-ban vásárolta Batthyány Ádám, ezt 1712-ben a grófi ág kapta. Kanizsát gróf Batthyány Lajos 1743-ban megvásárolta a kincstártól, Homokkomáromot pedig 1744-ben Ech bárótól. A Zala megyei Batthyány-birtokok összes úrbéres földterülete 8480 hold volt az úrbérrendezés idején. A hercegi ág birtokolta a kanizsa-homokkomáromi uradalmat, Batthyány-Srattman Ádám személyében. Szentgrót a grófi ág kezén volt, az úrbérrendezés idején gróf Batthyány Imréé. Az úrbérrendezés időszakában a megye legnagyobb egyházi birtokosai a veszprémi püspökség 8808, a veszprémi káptalan 3490 és a budai társaskáptalan 4531 hold úrbéres földterülettel.61' Az említett nagybirtokokon kívül néhány jobb módú középbirtokos, sok néhánytelkes kisbirtokos és rengeteg töredéktelkes kisnemes és parasztnemes élt a megye területén. Az összes birtokosnak majdnem 93%-a világi magánbirtokos volt, a megye úrbéres területének közel 80%-át a kezében tartva, az úrbéresek majd 79%-ával. Egyházi birtokos 35 volt, közülük 29 világi papi és 6 szerzetesrendi, ők az összes birtokosok közel 7%-át adták. A megye úrbéres lakosságának 17,61 és úrbéres földte55 Zrínyi, 1905. 56 Buzási, 1970. 363. p. 57Buzási, 1970. 363. p. 58 Buzási, 1970. 363. p. 59 Buzási, 1970. 364. p. 60 Buzási, 1970. 364. p. 24