Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1849-1860
alakították ki. Ennél az átszervezésnél tekintettel voltak az új pénzügyigazgatási és törvénykezési szervezetre és intézményhálózatra. (A bánokszentgyörgyi járás központja 1858-tól Letenyén volt, de nevében továbbra is bánokszentgyörgyi maradt.) Az átcsatolások elég sok községet érintettek. Az átszervezés eredményei egyértelműen pozitívak voltak; a településszerkezethez, domborzati és közlekedési viszonyokhoz alakították az alsó fokú közigazgatási egységeket. Ezeknek a járásoknak a kialakításával, s nem utolsó sorban a hivataloknak és alkalmazottaknak állandó helyhez kötésével, kötött ügyintézési idejével és rendjével áttekinthetőbb, jobban funkcionáló alsó fokú közigazgatási szervezetet hoztak létre. Pozitívumát a már említett tény mutatja, hogy (az 1861 -68-ig terjedő időszak kivételével) ezek a járások az 1950es közigazgatási változásokig megmaradtak. 27 A. megyei szintű közigazgatás kiépítése és személyi állománya a provizórium végéig Közvetlenül a szabadságharc után, 1849-ben továbbra is a szabadságharc alatti tisztikar intézte a megye ügyeit. Bár kinevezték várbogyai és nagymádi Bogyay Lajost megyefőnöknek, ő továbbra is zalahalápi birtokán maradt, itt kapta meg a kerületi főispán rendelkezéseit és innen továbbította Zalaegerszegre Csillagh Lajos alispánnak, aki ténylegesen a megyei közigazgatás vezetője volt. O elnökölt az állandó bizottmány ülésein, melyet — mintha semmi sem történt volna — 1849 végéig továbbra is megtartottak, havonta két alkalommal. 28 A megyegyűléseken minden esetben tudomásul vették a kinevezéseket, és kihirdették a Pécsről, később Székesfehérvárról érkezett, a kerületi kormányzat által kiadott rendelkezéseket, de semmit sem tettek a végrehajtás érdekében 29 Az önkényuralmi közigazgatást a megyében elég későn, csak 1850-ben vezették be, báró Hauer István császári biztos sürgetésére. Hauer 1849 decemberében beutazta a kerületet, ellenőrizni kívánta, hogy az új közigazgatás hogyan funkcionál a megyékben. December 10-én járt Zalaegerszegen és megdöbbenéssel állapította meg, hogy a polgári közigazgatásnak nyomát sem találta. Sem a megyefőnök, sem az alispán nem volt hivatalában, az 1847. évi tisztújításkor választott tisztviselők hivatalnokoskodtak a forradalom előtt, alatt és után, s elsősorban a zalaegerszegi helyőrségparancsnok, Wenner őrnagy parancsait hajtották végre. Az ideiglenes közigazgatási „rendezetet" Zala megyében még nem hajtották végre, s a csendőrséget sem szervezték meg. Bogyay Lajos megyefőnök és Dőry Gábor kerületi főispán csak ezután szándékoztak a 2/ Halász Imre: A polgári kori járási közigazgatás kialakulása Zala megyében. In: A Dunántúl településtörténete IV. 1867-1900. Veszprém, 1982. 179-184. p. és Halász 1986. 96-99. P28 ZAIL Zala megye állandó bizottmányának jegyzőkönyvei 1849. 29 Uo.
