Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

megye székhelyére jönni, hogy kihirdessék az új járási beosztást és az új hivatalnokok neveit. A hivatalnokok még mindig birtokaikon laktak, s szó sem volt szabályozott ügyvitelről. A császári rendeleteket a megyeszékhelyen kívül még sehol sem hirdették ki. Hauer megvizsgálta a megyei börtönt is, és jelentésében a rabokkal való bánásmódot „barbárnak" minősítette. Bogyay Lajost — az itt szerzett információi alapján — teljesen alkalmatlannak tartotta a megye vezetésére. Az önkényuralmi közigazgatás bevezetése Hauer jelentése alapján tett intézkedések után, 1850 elején történt meg Zala megyében.

3

" A minisztertanácsban 1850 tavaszán vetődött fel a katonai és polgári kormányzat szétválasztásának gondolata. Ezt országos szinten úgy oldották meg, hogy a teljhatalmú császári biztos irodáját átszervezték helytartósággá. Az ekkor létrehozott cs. kir. Helytartóság 1851. április 10-én kezdte meg működését,

31 élén a helytartóval. Az ideiglenes helytartó báró Karl Geringer volt, tőle 1852 áprilisában Albrecht főherceg mint katonai és polgári kormányzó átvette ezt a tisztet, de a helytartóság ügyeit de la Motte alelnök vezette ténylegesen. 1852-től tehát csak az egyszemélyi felelős vezető személyében volt közös a katonai és polgári igazgatás, amelyet az ostromállapot léte indokolt. Bach 1850. szeptember 13-1 rendeletével létrehozták Magyarországon az öt polgári kerületet,

32 és a hadügyminiszter 1850 november l-jével a katonai kerületek határait a polgári kerületek határaihoz igazította, és a katonai kerületek Verwaltungsgebiet Distrikt elnevezéssel éltek tovább. Vezetője, a kerületi főispán közvedenül a Helytartóságnak volt alárendelve. A soproni kormányzati kerület főispánja Hauer István báró lett, kitől 1853. február 7-én Priviczer István vette át a kerületi adminisztráció irányítását.

33 A megyei és járási struktúrában nem történt változás. A kerületi kormányzatok és az ennél alacsonyabb fokú közigazgatási szervek 1851-ben kezdték meg működésüket.

34 A kialakítandó rendszer fő jellemvonása a közigazgatás és törvénykezés szétválasztása volt, amit a birodalmi alkotmány alapján a provizórium korában hajtottak végre. A közigazgatási lépcsőhöz alakított törvénykezési rendszerben a legalsó fokon a járások székhelyein megszervezték a járásbíróságokat, a megyeszékhelyeken a megyei törvényszékeket. (Plarmadfokon a kerületi főtörvény-székeket, ületve a legfelsőbb fokon a legfelsőbb törvényszék ítélkezett.) A szétválást törvényesítő rendelet szabta meg a bíróságok hatáskörét és eljárási rendszerét is.

35 30 Sashegyi Oszkár: Közigazgatásunk polgári kon ügyviteli és iratkezelési módszereinek kialakulása. In: Levéltári Közlemények 44-45. évf. 1974. 478-479. p. 31 Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere. 1849-1867. In: A magyarországi polgári államrendszerek. Bp, 1981. 108. p. 32 Sashegyi 1965. 40. p. 33 Uo. 309. p. 31 Uo. 3. p. 35 MOKL 1850. 1-8. p.