Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

törzskarral és segédszemélyzettel rendelkezett a polgári kerület vezetője, a későbbiekben ez nagymértékben megváltozott, hiszen akkor már ügyosztályokba szervezetten - szinte mindenre kiterjedő hatáskörrel - egész hivatali apparátust irányított. Míg a katonai körzetek, parancsnokságok rendkívül gyorsan kialakultak, s jószerével változatlanok maradtak a korszak végéig, nem mondható cz cl a polgári kerületekre. Főleg a kezdeti időben gyakoriak voltak az átszervezések, s ennek talán a legjobb példája Zala megye esete. Zala megyét a szabadságharc leverése után Somogy és Baranya megyékkel a pécsi polgári kerülethez osztották be. A pécsi széklielyű regionális kormányszerv 1849. augusztus végén kezdte meg működését. Am az augusztus 22-én Haynau által kinevezett Rohonczy Ignác nem foglalta el állomáshelyét, hanem családi és egészségügyi okokra hivatkozva azonnal benyújtotta a lemondását, ugyanis szerinte túl nagy nehézségekkel jár a forradalom által különösen érintett Zala és Somogy megyék kormányzása, azért is, mert ebben a két megyében - Rohonczy szerint - korábban sem volt rendezett a közigazgatás. Rohonczy nem értett egyet a „közigazgatási rendezet"-tel sem, így több oka volt rá, hogy megfelelő kibúvót találjon. Egy hónap múlva Haynau Somsich Pált nevezte ki kerületi főbiztosnak, aki szintén visszautasította a megbízatást. Ekkor Baranya megye első alispánját, Cseh Edét hatalmazták fel október 8-án, hogy kerületi főbiztos hiányában a rendeleteket hajtassa végre. Cseh ki sem mozdult Pécsről, a megyékkel csak levelezett, amiket a somogyiak és a zalaiak egyaránt válasz nélkül hagytak, nem véve tudomást sem a változásról, sem Cseh személyéről. Ez a közigazgatási beosztás két hónapig volt életben, amikor a teljhatalmú császári biztos, báró Karl Geringer 1849. november 3-án leiratban értesítette Cseh Edét, hogy részleges átszervezést hajtottak végre a pécsi polgári kerületnél, hová a székesfehérvári polgári kerülettől átcsatolták Tolna megyét, miközben Zala megyét a Dőry Gábor irányította székesfehérvári polgári kerületbe sorolták be, melyet Haynau 1849. szeptember 25-én eredetileg Komárom, Győr, Veszprém, Fejér és Tolna megyékből alakított ki. Már ebben az igazgatási szervezetben hajtották végre Zala megyében az „Ideiglenes közigazgatási rendezetet" és a mellékleteként megjelent Utasítást, melynek értelmében Zala megyében is kialakították az önkényuralom hivatalszervezetét. A. megyei s%jnt A korábbi második, e rendelet bevezetésétől a harmadik közigazgatási szint a megye volt. A „közigazgatási rendezet" viszonylag keveset foglalkozik ezzel, mindössze anynyit említ, hogy „A polgári kerületek több megyékre terjednek. Ezeknek a beosztása és határaik kitűzése a kerületi főbiztos által javaltatik; a katonai kerületi parancsnok felterjesztésére a meghatalmazott cs. biztos által megállapíttatik, és a ministeriumnak feljelentetik.