Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

A megyék politikai igazgatását egy kormány biztos, megyei főnök czímmel vezeti."

21 A kormánybiztosnak is nevezett megyei főnök (Komitats

vorstand, ComitatsVorsteher) hivatalával megteremtik a megyében is az egyszemélyi felelős vezető rendszerét. A közvetlenül a kerületi főbiztos alá rendelt megyefőnök a megye első embere, egyben a megyei hivatal vezetője — enyhe túlzással — a korábbi főispán és alispán hivatalszervezeti hatáskörét kapja meg. A régi, vármegyei autonómiát megtestesítő önkormányzati szervek választott tisztségviselői helyébe kinevezett hivatalnokokkal működő, az államhatalom helyi végrehajtó szerveivé alakított megyehatóságok jönnek létre. Az Utasítás melléklete „A Political Tisztviselők Személyzet állása, a magyarországi polgári igazgatás ideiglenes alapvonatai szerint" címet viselő mellékletében megadja a vármegyei közigazgatás állomány táblázatát is. Miután az abszolutizmus változtatásainak másik lényeges eleme, hogy szétválasztja a közigazgatást és az igazságszolgáltatást, külön jelzik, hogy „igazgatási megye"-ről van szó. Vezetője — mint már említettük — a megyefőnök (VI. fizetési osztályba sorolva évi 2000 forintos fizetéssel, melyet 400 forint utazási és 500 forint irodai átalány egészített ki), legszűkebb beosztotti gárdájához tartozott a megyei titkár (Comitats-Secretär, LX. fizetési osztályba sorolva, évi 900 forint fizetéssel), valamint a kiadó és a lajstromozó (egyaránt X. fizetési osztályba sorolva évi 700 forintos fizetéssel). Közigazgatási feladatokat látott el még az adószedő (IX. fizetési osztályba sorolva évi 1000 forintos fizetéssel), a pénztár ellenőr (X. fizetési osztályba sorolva évi 700 forintos fizetéssel), a pénztártiszt (XI. fizetési osztályba sorolva évi 500 forintos fizetéssel), a számvevő (IX. fizetési osztályba sorolva évi 900 forintos fizetéssel), és a számvitel tiszt (XI. fizetési osztályba sorolva évi 400 vagy 500 forintos fizetéssel. Kezdetben ezt az állást Zala megyében nem töltötték be.) A szakigazgatáshoz tartozott még az egy vagy két megyei mérnök (XI. fizetési osztályba sorolva évi 600 forintos fizetéssel) valamint a vármegye orvosa vagy orvosai (Comitats-Arzt, XI. fizetési osztályba sorolva évi 500 forintos fizetéssel) és a seborvosai (XII. fizetési osztályba sorolva évi 300 forintos fizetéssel).

22 Ugyancsak a szakigazgatáshoz sorolhatjuk a megye négy katonai biztosát, kiknek a katonák elhelyezését kellett megoldani. A megyében négy ilyen állást szerveztek (400 forintos évi fizetéssel) és a székhelyen kívül két-két település tartozott illetékességi körükbe. így a tapolcai biztos Tapolcán kívül még Sümegen és Balatonfüreden, a keszthelyi székhelyén kívül Zalaszántón és Kiskomáromban, a zalaegerszegi a megyeszékhelyen kívül Türjén és Zalalövőn, míg a nagykanizsai a járási székhelyen kívül Letenyén és Alsólendván látta el a katonai biztos feladatait. 21 Uo. 22 Manifestumok és Szózatok 181-205. p. és ZML IV. 151. Zala megye es. kir. megyefőnökének iratai 1849-50. XVI. B. 7. (A továbbiakban: Megyefónöki ir.)