Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

függ, hogy milyen lesz Magyarország alkotmánya, illetve közigazgatási berendezkedése.

14 A figyelem középpontjába egyre inkább II. József 18. században megbukott kísérlete került,

15 ezt akarták megismételni magasabb szinten és lényeges tartalmi eltérésekkel. Úgy a hadseregben, mint a Habsburg-birodalom hivatalnokai között rendkívül sokan szimpatizáltak az abszolutisztikus irányzattal. Bár volt olyan nézet is, mely a tartományok nagyobb mozgásszabadsága, a magyar alkotmány részleges helyreállítása mellett érvelt, Carl Friedrich Kübeck báró, a birodalmi kamara volt elnöke a klasszikus értelemben vett bürokráciára alapozta az új struktúra kialakítását. Kübeck és nézetével azonosuló körök a klasszikus értelemben vett bürokráciát tartotta az egyedüli megoldásnak. Kübeck és követői szerint „a forradalom elnyelte a nemességet és magával rántotta a demokráciát; az ellenforradalmi kormányzatnak nem maradt más támasza, mint a hadsereg, a hivatalnoki kar és az egyház" — sommázza Sashegyi Oszkár.

16 1851. áprilisában Ferenc József megalakította a kilenc tagú birodalmi tanácsot, élére Kübeck bárót állítva, a kérdés rövid idő alatt eldőlt, Kübecknek most már megfelelő befolyása volt ahhoz, hogy a minisztertanács akarata ellenére is keresztülvigye elképzelését, az abszolutizmus rendszerét. 1851. augusztus 2()-i legfelsőbb elhatározásával Ferenc József eltörölte a miniszteri felelősséget és december 31-én kiadott pátensével, az ún. Szilveszteri Pátenssel (Sylvesterpatent) eltörölte a birodalmi alkotmányt és szentesítette a birodalom kormányzásának új „alapelveit". A pátens „Az ausztriai császári állam koronaországaibani organicus intézmények alapelvei" című melléklete aztán részletesen meghatározta valamennyi koronaország igazgatásának szervezetét.

17 Kormányzattörténeti szempontból a Bach-korszak három önálló periódusra osztható. Az első periódus 1849. júniusától 1850. decemberéig tart, ez a katonai kormányzat időszaka. Ekkor a cél a Habsburg Birodalomba való beolvasztás, a katonai és a polgári kormányzat ebben az időben összefonódik. Ebben az időben a rendszer elvileg az oktrojált alkotmányon nyugszik. Az ezt követő, 1851. januárjától 1853. áprilisáig tartó második periódus a provizórium időszaka, ekkor még az olmützi alkotmány a szervezés és működés elvi alapja. Itt már szétválik a katonai és a polgári kormányzat, de még fennmarad az ostromállapot. Ekkor térnek le teljesen a történelmi alapokról és racionálisan kiépítik a közigazgatás területi egységeit, kiépítenek egy új, polgári jellegű államapparátust önkormányzati szervek létrehozására nélkül. A befejező, harmadik kormányzattörténeti szakasz a definitivum kora, 1853. májusától 14 Sashegyi 1965. 19-20. p. és Szita János: A magyar alkotmány történetének vázlata 18481945. Pécs, 1993. 70-79. p. 15 Erről részletesen lásd: Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Bp, 1982. 16 Sashegyi 1965. 20-21. p. 17 Magyar Koronaországot Illető Országos Törvény- és Kormánylap. (1852-től Magyarországot Illető Országos Kormánylap, a továbbiakban: MOKL) 1852. 3-7. p. S 5