Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

A neoabszolutizmus közigazgatásának alapelvei Az abszolutizmus közigazgatásának sajátosságai miatt, és annak megértéséhez a struktúra ismertetése előtt először röviden tisztázni kell azokat az alapelveket, melyek a kormányzati döntéseket motiválták, befolyásolták. A birodalom első megrázkódtatása után a Habsburg-birodalom fennmaradásáért küzdő politikusok között jelentős nézetkülönbségek mutatkoztak abban a kérdésben, hogy a megszilárdított egységű birodalom mennyiben legyen alkotmányos és mennyiben önkén\oiralmi, továbbá a birodalom szerkezete centralizált vagy föderatív úton szerveződjön újjá.

11 A polgári alkotmányosság alapkövetelménye, hogy a népszuverenitást megtestesítő törvényhozó hatalom, a képviseleti rendszerre alapozott parlament többsége határozza meg a kormány, a végrehajtó hatalom politikájának irányát, a fegyverrel pacifikált Habsburg-birodalomban nem érvényesülhetett.

12 Maradt tehát a másik út, a birodalmi centralizmus útja. Ezen az úton az első lépés a birodalmi parlament Kremsierben 1849. márciusában történt feloszlatása és azt követően márciusban az oktrojált olmützi alkotmány kiadása volt. Ez az olmützi alkotmány még bizonyos jogokat engedélyezett volna Magyarországnak. A 71. § szerint: „A magyarországi királyság alkotmánya annyiban tartatik fen, hogy azon szabályok, mellyek ezen birodalmi alkotmánnyal nincsenek összhangzásban, erejöket elvesztik, és hogy minden nemzetiségek s a tartományban divatozó nyelvek egyenjogúsága a nyilvános és polgári élet minden viszonyaiban czélszerű intézmények által biztosíttatik."

13 A Stadion belügyminiszter által szerkesztett alkotmány bizonyos autonóm igazgatást tehát még kilátásba helyezett. A bécsi kormány Magyarországgal szembeni politikája az 1849. április 14-én Debrecenben kiadott Függetlenségi Nyilatkozat után változott meg. A betegsége miatt távollévő Franz Stadion grófot helyettesítő Alexander Bach 1849. május 26-án a minisztertanács előtt kifejtette a jogeljátszás — Verwirkungs

théorie — elméletét. Szerinte április 14-vel, a Függetlenségi Nyilatkozattal, a magyarok eljátszották mindazokat a jogokat, melyeket a birodalmi alkotmány még engedélyezett részükre. Ezért szükséges, hogy Magyarország pacifikálása után a közigazgatást teljesen átalakítsák. A miniszterelnök, Schwarzenberg herceg, aki „nagynémet" tervének megvalósítását csak a centralizált közigazgatási snuktúrában látta, Alexander Bach elméletét elfogadva, június 2-án felterjesztést intézett a császárhoz, részletezve ebben a jogeljátszás teóriáját. Felterjesztése szerint már az 1848-as márciusi forradalom megdöntötte azt, amit Magyarországon alkotmánynak neveztek, és hangsúlyozta, kizárólag az uralkodótól 11 Szabad György: Az önkényuralom kora. In: Magyarország története 1848-1890. 6/1. kötet. Bp, 1979. 437. p. 12 Uo. 13 Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott Legfelsőbb Manifestumok és Szózatoknak. Buda, 1849. 58. p. (A továbbiakban: Manifestumok és Szózatok.)