Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

jogszolgáltatás beindítása. Mindezek mellett az ő feladatuk lett az adók beszedése is.

7 1849. januárjától júniusig ők voltak a megyék irányítói, egyszemélyi felelős vezetők, ebben az időszakban a főispánok nem gyakorolhatták jogaikat.

8 Zala és Veszprém megyék királyi biztosául Fiath Ferencet nevezte ki WindichGrätz, aki 1849. január 20-án Veszprémben adta ki első rendeletét Zala megye számára. Közölte kinevezését, felszólított a rend helyreállítására és 1849. február 3-ra összehívta Zala megye bizottmányát. Az ostromállapot rendelkezéseit ismertette először ezen a bemutatkozó látogatásán, majd elrendelte a fegyverek beszolgáltatását, a személy- és vagyonbiztonság helyreállítását, s eltiltott mindenkit a gyülekezéstől. Valamennyi tisztviselőt meghagyta hivatalában, s mivel Veszprémben lakott, Zalában továbbra is Csillagh Lajos első alispán maradt a közigazgatás vezetője, s a megyei bizottmány, mint a helyismerettel rendelkező, a helyzetet és a közigazgatási egység sajátosságait jól ismerő tisztviselői kar továbbra is változatlan összetételben működött tovább. Ezt követően néhány megyei ügyet tárgyaltak meg, melybe a királyi biztos — a jegyzőkönyvek tanúsága szerint — nem szólt bele. A bizottmányi ülés végén a megyei vezetők kérték a királyi biztost, támogassa törekvésüket, hogy a márciusi alkotmány által Horvát-Szlavon koronatartományhoz csatolt Muraköz ismét visszakerülhessen Zalához. Fiadi erre ígéretet tett, de a rövidesen felgyorsuló események miatt nem valószínű, hogy szóba hozta ezt a Zala megyét rendkívül sérelmesen és súlyosan érintő területi problémát.

9 A katonai kormányzat időszakában ez az egyeden ülés jelentette a közigazgatás tevékenységét. A végrehajtó apparátus nélkül működő bizottmány néhány jelentéktelen ügyet tárgyalt meg kényszeredetten, félve a felelőségre vonástól. Az idő rövidsége miatt nem alakulhatott ki az önkényuralmi közigazgatás hatékony szervezete. A közigazgatás tisztviselői ebben a több mint fél esztendős periódusban kivétel nélkül ugyanazok, akik a forradalom és a szabadságharc idején is hivatalt viseltek. Állandó bizonytalanságban élve, hogy ez a megszállás „végleges", vagy csak „ideiglenes", egyaránt tartottak az osztrákoktól és az esetleg visszatérő magyar uralomtól, a kollaboráció vádjától. Dilemmájukat a májusban visszatért forradalmi rendszer oldotta fel — mindössze másfél hónapra.

10 7 Uo. 25-26. és 180-180. p. H Uo. 26. p. 9 Zala Megyei Levéltár (A továbbiakban: ZML) Zala megye közgyűlésének jegyzőköm've 1849. február 3.; vö. Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében 1849-1854. In: Levéltári Közlemények 1986. 1. sz. 91-92. p. (A továbbiakban: Halász 1986.) 10 Uo.