Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1790-1849
1831-ben ismét átfogó vizsgálat alá vették a korábbi tisztújítási szabályrendeleteket. A megye új rendelete alig tért el az 1828:1435. sz. végzéssel módosított 1825-ös statútumtól, csupán a szavazásra jogosultak körét módosították ismét. Voksot kaptak a nemesi születésű katolikus káplánok és protestáns prédikátorok, valamint megvonták a szavazójogot az özvegyektől és a kiskorú árvák jogán szavazó gyámoktól. A határozat két dolgot külön hangsúlyozott: csak annak van szavazati joga, aki a tisztújításra személyesen megjelenik, ehhez viszont a nem nemeseknek „semmi jussa" nincsen, így őket a szavazás színhelyéről kirekesztik. 23 A következő, 1834-ben elfogadott rendszabás minden lényeges kérdésben az 183l-es határozatokat vette át, csupán a választás technikai részleteit módosította némiképp, és a visszaélések megakadályozására még szigorúbb, azonnali felelősségre vonást írt elő. 24 Ugyanezekre a visszaélésekre hivatkozott az 1836. szeptember 22-én 13017/1257. sz. alatt kiadott uralkodói rendelet is, amely szinte korládan hatalommal kívánta felruházni a tisztújításokon elnöklő főispánokat. A rendelet egyes pontjaival — korábbi határozataik alapján — ugvan a megyék is egyetértettek (ilyen pl., hogy a főispán kizárhatja a megvesztegetőket a jelöltek sorából, elfogathatja és perbe idézheti a rendbontókat), de az ellenzéki vármegyék erélyes tiltakozását váltotta ki a rendelet azon része, hogy a főispán a legkisebb rendbontás esetén is felfüggesztheti a tisztújítást, és tetszése szerint nevezhet ki ideiglenes tisztviselőket, vagy meghosszabbíthatja hivatalában a korábbi tisztikart. Hasonlóan visszautasították az ellenzéki megyék azt az indítványt is, hogy a király főispáni jelentés alapján — ha abban visszaélésekről esik szó — megsemmisíthesse a tisztújítás eredményét. Zala megye 1836. október 3-i közgyűlése tiltakozó feliratban utasította vissza a rendelet végrehajtását. Egyetértettek ugyan a rendek a király szándékával, hogy biztosítani kell a választások tisztaságát — a megye maga is erre törekedett, amikor rendszabályokat állapított meg, és a rendbontókat megbüntette —, de az a módszer, amit az uralkodó javasol, véleményük szerint károsabb lesz, mint maguk a rendbontások. Félő, hogy a részrehajló főispánok kezébe adott hatalom újabb visszaéléseknek lenne forrása, mert a főispán az ellentábor jelöltjeit már a jelölésből kihagyhatná, vagy kisebb rendbontást provokálva olyan tisztviselőket nevezhetne ki, kiknek törvényes megválasztására semmi esély sincs, de azt is megtehetné, hogy ilyen ürüggyel a vele egy pártba tartozó korábbi tisztikart tartja meg székében, így a visszaélések megfékezését célzó rendelet éppen újabb rendbontások „megrendezését" segítené elő. Elutasította a megye a javaslat azon részét is, hogy az uralkodó részrehajló főispáni in23 ZML Kgy. jkv. 1831:1187. 24 ZML Kgy. jkv. 1834:1911.
