Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1790-1849
Az 1825. március 14-én elfogadott újabb tisztújítási szabályrendelet már ennek alapján korlátozta a főispán jogkörét. E lényeges változtatástól eltekintve, az 1819-es statútum előírásai maradtak érvényben (ill. ezeket erősítették meg), csupán a szavazásra jogosultak körét módosították kisebb mértékben. Szavazati jogot kaptak az atyai hatalom alatt álló, de már hivatalt viselő, és a törvényes kort (16. életévüket) elérő nemes ifjak, a megbízólevél által történő szavazást pedig csak a nemeseknek engedélyezték. Megismételte a határozat az 1819-es statútum bevezető és záró — tiltakozó és jogfenntartó — formuláit is, szinte szó szerint. Egy új elemmel is bővült a szabályrendelet: felhatalmazták a rendek a főispánt, hogy a szavazást megvesztegetéssel befolyásoló jelölteket a tisztválasztásból kizárja, és mind őket, mind kiszolgálóikat büntető perbe idézze, továbbá az ilyen ügybe keveredő vármegyei személyzet bármely tagját szolgálatából azonnal elbocsássa. 18 Az 1819-ben kiadott királyi rendelet, ahelyett, hogy elejét vette volna a tisztújítási visszaéléseknek, azokat éppen elősegítette. A tisztújítások szabotálása és a fejenkénti szavazás elleni országos méretű, erélyes tiltakozás — 1825-ös követutasításában Zala megye is a „királyi parancsolat által elrontott régi szokás" visszaállítását követelte — végül meghátrálásra kényszerítette a kormányzatot. A helytartótanács 1827. szeptember 14-én kelt, 24/236. sz. rendelete — addig is, míg az országgyűlés másként nem dönt — visszaállította a szavazás közfelkiáltással történő, régi módját, és csak a kétséges esetekben tette kötelezővé a fejenkénti szavazást. 1(; A soron következő — 1828-as — tisztújítás előtt ennek ellenére nem dolgoztak ki új rendszabályokat Zala megyében, a főispán az 1825-ös statútum alkalmazását javasolta. 20 A rendek, túl azon, hogy jegyzőkönyvben rögzítették a szavazás „ősi" módjának visszaállítását, csupán egy ebből következő, kisebb módosítással éltek. Mivel a „közfelkiáltás" által történő választásban csak a jelenlévők vehettek részt, a fejenkénti szavazás során is csak a jelen lévő választóknak lehet szavazati joga, Zala megye úgy döntött, hogy a megbízólevéllel küldött meghatalmazottak ezentúl nem szavazhatnak. (A megye itt az 1723:58. tc. 5. §-ára hivatkozott, amely szerint a közgyűlésen elfő gadott határozatokhoz a távollévők is kötelesek alkalmazkodni.) 21 1829. július 10-én, a mindinkább elharapódzó tisztújítási visszaélések meggátlására újabb rendeletet adott ki az uralkodó. A kancellária útján kibocsátott, 8766/1180. sz. rendelet a főispánokat hasonló felelősségre vonó és büntető jogkörrel ruházta fel, mint Zala 1825-ös statútuma. 22 18 ZML Kgy. jkv. 1825:428. 19 Más megyék reagálása az 1819-es királyi rendeletre: Degré 1973. 125. p. Zala 1825-ös követutasítása: ZML Kg)', jkv. 1825:2320. Az 1827-es helytartótanácsi rendelet: ZML Kgy. jkv. 1827:2269. 20 ZML Kgy. jkv. 1828:1250. 21 ZML Kg)', jkv. 1828:1435. 22 ZML Kgy. jkv. 1825:1740.
