Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1750-1790
Generális Partikuláris Restauráció congregatio 1779. 10 6 1780. 6 8 1781. 5 3 1 1782. 4 3 1783. 6 5 1784. 9 3 Az 1785-ös igazgatási reform egyik alapkérdése a vármegyék közgyűléseinek korlátozása, kezdetben részleges, majd teljes felszámolása volt. II. József ebbéli szándékát a következő módon indokolta: „Az alkotmánynak az- á legnagyobb baja, hogy mindent — legyen az közigazgatási, gazdasági, vagy (nagy-részben) igazságszolgáltatási kérdés — a közgyűlés tárgyalt meg és az úgynevezett közösség (communitas) minden dolgot megvizsgált, kritizált, mindenben fenntartásaival élt; ily módon tehát minden egyes megye külön országnak, közgyűlése pedig valamiféle zavaros országgyűlésnek képzelte magát. Pia ez a helyzet továbbra is fennmaradna, nem lehetne belefogni a reformtevékenységbe, mert annak sikere egyik vagy másik biztos pillanatnyi hitelétől és ügyes viselkedésétől függene, tehát attól, hogy a kedélyekre többé vagy kevésbé tud-e hatni. Én már épp elégszer elmondtam, hogy egy nemzet előjogainak és szabadságának értelme miben áll: nevezetesen, hogy .'egyeden alaptörvényt sem lehet létrehozni (így például azt sem, amely az egyének egymás közti kapcsolatának lényegét szabályozza) országgyűlési döntés nélkül; hogy e döntés kialakításához minden megye elküldheti követeit; hogy e deputások kiválasztására és utasításaik elkészítésére megyei congregatiot kell tartani, így tehát az akaratnyilvánításban minden egyén közreműködhet. A megalkotott és már meglévő fő, illetve alaptörvényekkel kapcsolatban azonban leheteüen, hogy alkalmazásukra és követésükre a közösség újra befolyást gyakoroljon. Az alkalmazás és végrehajtás kizárólag az ország kormányzatát illeti meg, egy monarchikus kormányzati formában tehát a generalis congregatiokat nélkülözhetetlen feladataik ellátására kell korlátozni: arra, hogy megválasszák és instruálják követeiket; adják meg jóváhagyásukat és döntsenek olyan ügyekben, amelyek alaptörvényt érintenek ugyan - de országgyűlést a döntés gyors szükségessége vagy egyéb okok miatt nem lehet összehívni; ezen felül válasszák meg azokat a megyei tisztségviselőket (elsősorban ülnököket), akik kijelölése a nemesség hatáskörébe tartozik. Minden más, amivel a közgyűlés foglalkozik, az ügyeküntézése, valamint az igazságszolgáltatás szempontjából csak zűrzavart és időveszteséget okoz." 7 7 Idézi: Hajdú 1982. 189. p.
