Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1750-1790
Az ügyek intézése tehát ez időtől fogva nem a generalis congregatio, hanem az immár nem választott, hanem a kerületi főispán által kinevezett tisztikar alkotta partikuláris congregatio joga és kötelessége volt. A nagygyűlésnek csupán egy jogosítványa maradt: az országgyűlési követek megválasztása, illetve instruálása. Minthogy II. József uralkodása idején nem hívta össze az országgyűlést, így a communitas lényegében minden döntési jogától megfosztatott. 1785 és 1790 közt mindössze három alkalommal ültek össze: 1787. október 4-én, 1787. június 5-én és 1789. november 18-án. Mindhárom alkalomra az 1787 szeptemberében megindult török háború miatt volt szükség. Ugyanis az uralkodó nem tehette meg azt, hog)" a rendek hozzájárulása nélkül rendeljen el újoncozást, vessen ki új, rendkívüli adót. A közgyűlést — bár formálisan 1786. július 14-ig működött — munkájában már 1785-ben is a folyamatos ülésezés jellemezte. Ez évben 35 alkalommal ülésezett, s már 29-szer csupán a kisgyűlés. 1786-ban csak a kisgyűlés ülésezett, és immár folyamatosan, januárban 7, februárban 6, márciusban 7, áprilisban 5, májusban 9, júniusban 8, július 14-ig pedig 4 alkalommal ült össze (14-ig). Július 14-től a közgyűlési jegyzőkönyvek egyértelműen napi folyamatos bejegyzéseket tartalmaznak. A sedria is a „szükségleteknek" megfelelően évi 4-7 alkalommal ülésezett. Katonai évet számítva: 1762/1763-ban, 1764/1765-ben, 1765/1766-ban 5; 1766/1767ben 7; 1767/1768-ban 5; 1773/1774-ben 6; 1775/1776-ban 6; 1776/1777-ben 7; 1777/1778-ban 4; 1778/1779-ben 5; 1779/1780-ban 4 alkalommal. Ezeken hagyományosan minden nemesi joggal felruházott részt vehetett. A XVIII. században azonban már gyakorlatilag csak a megyei tisztségviselők, a megválasztott assessorok (későbbi elnevezéssel táblabírák) - akiket az adott törvénykezési időre a megye behívott — vettek részt. A generalis vagy particularis congregatiot, illetve sedriát összehívó fő- vagy alispán kötelességszerűen ügyelt arra, hogy azok időpontja ne essen a nagy mezőgazdasági munkák idejére - hisz akkor az urak saját gazdaságukkal voltak elfoglalva - s ne ütközzön a nagyobb egyházi ünnepekkel sem. A sedria az eléje került ügyek számától függően alkalmanként akár két hétig is ülésezett. 1775-ben pl. június 19-24-ig, augusztus 21-29-ig, szeptember 26-28-ig. II. József a rendi jellegű és a közigazgatással összefonódott bírósági szervezet helyébe egy új, centralizált jogszolgáltatás kiépítésére törekedett. Az 1785. december 13-án kiadott rendeletével (Novus Ordo judicanus) megszüntette az addig működő bírói fórumok többségét, köztük a vármegyék ítélkezését. Az 1787. szeptember l-jével az ún. Subalternum Judíciumok felállításával az ítélkezés teljes egészében a királyi bíróságok hatáskörébe került. 8 Az ítélkezést a folyamatosan ülésező, a vármegyétől és az igazgatástól független bíróság végezte. József halála után 1790. május l-jével az egész jogszolgáltatási szervezet és rendszer visszaállt az 1786 előtti állapotra. « Varga Endre-Veres Miklós: Bírósági levéltárak 1526-1869. Bp., 1989. 9-10. p.
