Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye önigazgatása 1910-1950 között
megyei szervezési szabályrendeletben határozták meg a megyén belüli igazgatási beosztást, a járások székhelyét és a tiszti-, segéd-, kezelői, valamint a szolgaszemélyzetnek a létszámát, illetményét, szervezetét és hatáskörét azon a körön belül, amennyire az a törvényhatóságnak jogában állt. 27 A világháború után első ízben a törvényhatósági bizottság 1923. május 14-i közgyűlésén módosították a szervezési szabályrendeletet. A már korábban kilátásba helyezett — de be nem töltött — tiszti alügyészi állás költségeinek fedezésére megszüntették az árvaszéknél üresedésben lévő egyik ülnöki állást. Ezen kívül egy közigazgatási gyakornoki állást, vármegyei aljegyzői állássá, egy másik gyakornoki állást pedig a zalaegerszegi főszolgabírói hivatalba második szolgabírói állássá szerveztek át. Ugyancsak megszervezték a nagykanizsai főszolgabírói hivatal második szolgabírói állását is. Ezek a változások azonban sejthető — pénzügyi nehézségek —, de pontosan nem ismert okok miatt mégsem realizálódtak. A tervezett változtatások másik része az altiszti személyzetet érintette, biztosan azonban nem állapítható meg, hogy sikerült-e ennek megvalósítása, vagy sem. Mindenesetre elhatározták járásonként (a balatonfüredi, zalaegerszegi és a zalaszentgróti kivételével) egy-egy második — összesen tehát nyolc - irodasegédtiszti állás, az alispáni hivatalhoz tartozóan 5 díjnoki állás, valamint a zalaegerszegi főszolgabírói hivatalba tartósan egy díjnoki állás megszervezését. 28 Az 1887-ben elfogadott vármegyei szervezési szabályrendeletnek a megváltozott viszonyokhoz igazítása hivatalosan a közgyűlés 1924. február 11-i ülésén történt meg. Az új szabályrendelet a következő normállétszámot állapította meg a megyei, központi tisztviselői karra vonatkozóan. Tiszti személyzet: 1 alispán, 1 főjegyző, 2 másodfőjegyző, 3 aljegyző, 1 tiszti főügyész, 1 tiszti főorvos, 1 árvaszéki elnök, 8 árvaszéki ülnök, 2 árvaszéki aljegyző, 1 levéltárnok, 5 közigazgatási gyakornok (4 az alispáni hivatalban és 1 az árvaszéknél). Segéd- és kezelőszemélyzet: 1 irodaigazgató, 1 iktató, 1 irattárnok, 9 irodatiszt, 5 díjnok, 1 kőnyomdász, külön az árvaszéknél: 1 iktató, 1 kiadó, 1 irattárnok, 1 nyilvántartó, 7 irodatiszt, és 5 díjnok. Szolgaszemélyzet: 1 házfelügyelő őrmester, l-l főispáni, alispáni és főjegyzői tisztikatona, 7 hivatalszolga és 1 segédkőnyomdász. A járásokban szolgáló, de ugyanúgy a megye kötelékébe tartozó, úgynevezett kültisztviselők létszámadatai a következőképpen alakultak. Tiszti személyzet: 11 főszolgabíró, 11 szolgabíró, 11 járási orvos, a zalaegerszegi és a nagykanizsai járásokban l-l közigazgatási gyakornok. Segéd- és kezelőszemélyzet: az alsolendvai, balatonfüredi, letenyei, nagykanizsai, novai, pacsai, tapolcai és zalaszentgróti járásokban l-l járási irodatiszt, valamint l-l járási díjnok, a keszthelyi, sümegi, zalaegerszegi járásokban 2-2 járási kodatiszt. Szolgaszemélyzet: 11 tisztikatona, 11 hivatalszolga. 29 27 Egyed 1929. 205. p. 28 ZML Kgy. 1923. május 14. 449. jkv. sz. 29 ZML Kgy. 1924. február 11.7. jkv. sz.
