Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye önigazgatása 1910-1950 között

delet, miszerint az újjáalakuló testületeknek (pl. törvényhatósági bizottság) a tisztviselői állásokat választás útján kell betölteniük.

24 Az ugyanebben a tárgykörben 1945. április 26-án megjelent 1030/1945. M. E. sz. rendelet tovább erősítette az önkormányzatokat a nemzeti bizottságokkal szemben. Mivel nagy volt a tisztviselőhiány és emiatt sok álláshely nem volt betölthető, ezért a rendelet megjelölte a feltétlenül betöltendő tisztviselők körét, amely az alispánra, főjegyzőre, tiszti ügyészre, egy árvaszéki ülnökre és járásokban a főjegyzőre terjedt ki A rendkívüli helyzetre való tekintettel a pályáztatástól el lehetett tekinteni, de a választás tényét közhírré kellett tenni. A rendelet értelmében minden választott és kinevezett tisztviselő az állásában ideiglenesnek volt tekintendő, amíg a közigazgatás végleges rendezéséről szóló, kilátásba helyezett jogszabály életbe nem lép.

25 A központi hatalom már 1945-től kezdődően mindent elkövetett, hogy minimalizálja az ellenőrzése nélkül — helyi választással — végbement személyzeti változásokat. A belügyminiszter 1946 elején körrendeletet adott ki, amelynek értelmében az önkormányzati személyi változásokat saját hatáskörébe vonta. Ezt a rendelkezést az önkormányzatok gyakorlatilag elszabotálták, de a nem sokkal később végrehajtott Blistázások és 1947-től a baloldal fokozott közigazgatási térnyerése után már nem tudták az állami beavatkozást elhárítani. Az 1948-tól egyre érzékelhetőbbé váló diktatórikus rendszer egyik lényeges eleme volt a személyzeti ügyek szilárd, egyközpontú kézbentartása. Ez vezetett el 1948 végén a belügyminiszteri személyzeti előadó státuszának törvényhatóságonkénti megszervezéséhez. Munkájukat 1949 legelején kezdték meg, ha formálisan nem is, de informálisan teljhatalommal rendelkezve az adott megye tisztviselői kara felett. Egyre többször fordult elő, hogy a fennálló törvényeket és egyéb rendelkezéseket be nem tartva, teljesen önkényesen folyt a tisztviselők — elsősorban politikai érdekeket szem előtt tartó — kinevezése, felmentése, áthelyezése és egyéb, a jogviszonyukat érintő intézkedés megtétele.

26 A. megyei önigazgatás zalai jellegzetességei A közigazgatás szervezetéről, menetéről rendelkező törvények és más jogszabályok általában csak a legfontosabb kereteket jelölték ki. A részletes szabályozás — az adott megye egyedi jellegének megfelelően — a törvényhatóság feladata volt. Ennek megfelelően, időről-időre, az aktuális központi vagy helyi változások szerint, vár24 Uo. 41. p. 2d Uo. 46-47. p. Vö. Gyarmati György: A közigazgatás újjászervezése az „ideiglenesség" korszakában. Történelmi Szemle, 1996. 1. sz. 63-98. p. 26 Farkas 1992. 243-249. p. Vö. Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában. Századok, 1996. 3. sz. 497-570. p.