Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
megalkotásakor mi is szükségesnek véltük az 1861-től 1872-ig tartó, bő egy évtizedet külön korszakként kezelni. Az 1872-es választóvonal meghúzása miatt azon tisztviselők hivatali idejében is jeleznünk kellett az említett korszakhatárt, akiknek pályafutását a fenti dátum egyébként nem szakította meg, vagyis 1872. január 9-én is megválasztották őket addig viselt tisztségükre. Mindez konkrétan azt jelenti, hogy ha egy tisztviselő pl. 1868-tól 1876-ig folyamatosan ugyanazt a tisztséget töltötte be, akkor a címtár 1861 és 1872 közötti időszakot tárgyaló fejezetében hivatali idejének végeként 1872. január 9-et adtuk meg. Az 1872-től 1950-ig tartó korszakot feldolgozó részben ugyanazon személy hivatali idejének kezdete ebből következően szintén 1872. január 9. 1872. január 9-cel kezdődően a hat évenként bekövetkező tisztújítások adatai már megtalálhatóak a megyei közgyűlési jegyzőkönyvekben. Az egyes tisztújítások között különböző okok miatt történt személyi változások is viszonylag jól nyomon követhetők. Ennélfogva az 1870-es évektől kezdődően a közgyűlési jegyzőkönyvek képezték legfőbb forrásanyagunkat. Ezek adatait helyenként a közgyűlési és alispáni iratok adataival egészítettük ki vagy vetettük össze. Felhasználtuk még a tiszti címtárakat és a megyében megjelenő helyi lapokat is. Az igazgatás fokozatos differenciálódása, az ügyviteli teendők halmozódása a polgári korban a hivatali személyzet nagyarányú bővülését eredményezte. Mivel előzetes kutatási eredményekre nem támaszkodhattunk, vizsgálatunk körébe ez esetben is egyelőre csak a vármegyei közigazgatás működtetésében meghatározó szerepet játszó tisztviselőket vontuk be. Az archontológia értelemszerűen a két tisztújítás között bekövetkező változásokat is tartalmazza. Az üresedésnek több oka lehetett: lemondás, elhalálozás, felmentés, felfüggesztés, más tisztségre való megválasztás vagy kinevezés stb. Választott tisztviselőknél az illető tisztviselő távozását mindig a következő közgyűlésen jelentették be, s ekkor általában a megüresedett hely betöltéséről is gondoskodtak. A hivatali idő végének tényleges dámmá más tisztségre való megválasztás, felmentés, felfue gesztés vagy elhalálozás esetén többnyire pontosan megállapítható. Lemondás esetén viszont, egy-két kivételtől eltekintve, gyakorlatilag lehetetlen meghatározni azt a napot, amikor az illető távozási szándékát — sokszor csak szóban — feljebbvalójával közölte. Ilyenkor kénytelenek voltunk azt a közgyűlési dátumot tekinteni a hivatali idő végének, amikor az állás megüresedését a közgyűlés tudomására hozták. A főispán által kinevezett tisztviselők ebből a szempontból csak bonyolítják a helyzetet. Mivel a kinevezések a közgyűléstől függetlenül történtek, ezeknek a jegyzőkönyvekben csak elvétve van nyoma. A rájuk vonatkozó adatokat elvileg a korabeli főispáni iratanyagban lehetne fellelni. Ezen rendkívül fontos forráscsoport teljes dualizmus kori része azonban hiányzik a Zala Megyei Levéltárban. így e tekintetben a tiszti címtárakban és a helyi sajtóban közölt információkra voltunk utalva. Ugyanez mondható el 1886-tól kezdődően a főszolgabírák mellé beosztott szolgabírák esetében is. A szolgabírákat ugyan a megyei közgyűlés választotta, az egyes járásokba azonban a
