Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
főispán osztotta be őket. A Zala megyei közgyűlési jegyzőkönyvekbe az 1889-es tisztújítás esetében jegyezték be utoljára, hogy melyik szolgabíró melyik járásba került. Ezt követően mind a tisztújítások után történt járási elhelyezésükről, mind az időközben szükségessé vált, meglehetősen gyakori áthelyezésükről csak közvetett levéltári adatok állnak rendelkezésre. Ezeket vetettük össze a tiszti címtárakban és a sajtóban szereplő információkkal, s ennek alapján tudtuk a különböző járásokban eltöltött szolgálati idejüket hozzávetőlegesen meghatározni. így is akad néhány olyan tisztviselő a főispán által kinevezettek és főként a szolgabírák között, akinek a hivatali ideje kezdeténél vagy végénél csak az évszám van feltüntetve. Ilyenkor az adat kizárólagos forrása az esetek túlnyomó többségében a tiszti címtár. A címtárakban közölt adatok azonban nem mindig pontosak és helytállóak. Az év közben lezajlott változások ugyanis mindig csak a következő évi, az év vége felé történtek pedig csak a két év múlva kinyomtatott kötetben jelentek meg. Ha egy hivatalt pl. októbernovember körül foglalt el egy tisztviselő, akkor a következő évi címtár adatainak lezárása és a már megindult nyomdai munkálatok miatt csak a következő év utáni kötetben — tehát két naptári év elteltével — szerepelhetett. Ezalatt azonban már lehet, hogy újabb pozícióba helyezték. Az általunk csak évszámmal jelzett adatoknál az archontológia használatakor mindezt figyelembe kell venni. A helyi lapokból átvett információk esetében, mivel az újságok általában nem közölték a kinevezés vagy áthelyezés napra pontos dátumát, többnyire az illető lappéldány megjelenésének hónapját vettük alapul a hivatali idő kezdetének és végének kijelölésekor. A hivatali idő helyenként mutatkozó átfedése a hivatalok átadása-átvétele körüli átmeneti időszakkal magyarázható. Előfordult - főként az 1860-as évek kinevezett tisztviselőinél -, hogy a tisztviselő távozási szándékának bejelentése és hivatalos felmentése között hosszabb idő telt el, s közben már utódjáról is gondoskodtak. Az átfedéseket a későbbiekben mindemellett még egyéb okok (pl. katonai szolgálat, tanfolyam végzése, helyettesítéssel való megbízás stb.) is előidézhették. Az egyes tisztségek pontos megnevezésében — különösen a polgári korszak kezdetén, az 1860-1870-es években — számos következetlenség tapasztalható. A számvevőt pl. hol egyszerűen csak „számvevő"-nek, hol ,,főszámvevő"-nek említik tekintet nélkül arra, hogy volt-e mellé beosztott alszámvevő vagy sem. Ugyanez a helyzet a mérnökkel, pénztárnokkal stb. A tiszti főügyész elnevezésében is több variációval találkozunk („tiszti ügyész", „főügyész", „fő tiszti ügyész" stb.). Ezen a helyzeten igyekezett változtatni a korszakhoz írt bevezető tanulmányban is tárgyalt 1886. augusztus 9-i megyei közgyűlés, amely az 1886. évi törvényhatósági törvényben használt elnevezésekből kiindulva a tiszti főügyész, a főszámvevő, a főpénztárnok, a főszolgabírák és a szolgabírák esetében meghatározta tisztségük hivatalos nevét. Más tisztségeknél azonban, amelyekkel a közgyűlés nem foglalkozott, még ezután is előfordultak következedenségek (pl. „főorvos", „tiszti főorvos"). Az archontológia 1861 és 1872 közötti időszakában a tisztségek megnevezésekor mind a központi, mind a
