Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

gyei tisztviselők állami kinevezésére vonatkozóan, megvalósításukra azonban soha nem került sor.

95 A napirenden lévő reformtervezettel kapcsolatban 1891. május 4-én Zala megye közgyűlése is állást foglalt. Elöljáróban megjegyezte, hogy a maga részéről a vármegyék önkormányzati szervezetének teljes épségben tartását és a tisztviselő-választási jog fennmaradását kívánná. Mivel azonban a közigazgatás államosítása „oly annyira fontos nemzeti és állami érdek követeléseként lép előtérbe", a törvényhatóság nem tekintheti feladatának az azzal szembeni fellépést. Ezért a jelenlévők inkább csak az új rendszerrel szemben támasztott elvárásokat fogalmazták meg: a megye „elengedhetetlennek tartja, hogy az új közigazgatási szervezetben a vármegyék önkormányzati jogköre a lehető széles alapon akként állapíttassák meg, hogy abban életerős működhetésük feltételeit megtalálhassák, ezen jogkör az állami hatalom túlsúlya és önkénye ellen a jog oltalma alá helyeztessék; továbbá, hogy a törvényhatóságnak a közigazgatási tisztviselők kijelölésénél befolyás biztosíttassék, és hogy a vármegyéknek az államosított közigazgatás közegei irányában a felügyelet és ellenőrzés joga megadassék, hogy a polgárok egyéni és politikai jogainak szabadsága a hatalmi beavatkozások és túlkapások ellenében megóvassék, s evégből az állami tisztviselők felelőssége cs jogviszonyai törvény útján oly módon szabályozhassanak, hogy az említett jogok megtámadásának veszélye is a lehető legkisebb mérvre szoríttassék..." — áll a közgyűlés jegyzőkönyvében. A képviselőházhoz intézett feliratot is ennek szellemében szerkesztették meg.

96 Még ugyanebben az évben a megye lemondott a régi, ún. nagy megyeház tulajdonjogáról, s azt kizárólagos igazságügyi célokra engedte át. (Az üléstermeket 1872 után még jó ideig közösen használták a törvényszékkel.) Az 1891. szeptember 14-én kelt szerződés értelmében a kincstár 20.000 Ft-ot tizetett az ingatlanért. Fkkorra máielkészült a szállásház északi részén lévő új épület (ma: levéltár), amely nemcsak az új közgyűlési termet foglalta magába, hanem a szomszédságban székelő közigazgatási hivatalok számára is bővülési lehetőséget és kényelmesebb elhelyezést biztosított.

97 A kellemesebb munkafeltételek mellett a tisztviselők bizonyára a nemsokára bekövetkező fizetésemelést is méltányolták. Ezt az 1893. évi IV. törvénycikk tette lehetővé, amely a vármegyei tiszti, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet járandóságának felemelése céljából az államsegély összegét országosan közel félmillió forinttal növelte.

98 Zala megye ebből 10.100 Ft-tal részesült. Az összeget kizárólag a fizetések javí95 Hanák Péter: Társadalmi és politikai küzdelmek az 1890-es évek első felében. In: Magyarország története 1890-1918. (Főszerk. Hanák Péter, szerk. Mucsi Ferenc) I-II. kötet Budapest, 1983. 62-63. p. 96 ZML Kgy. jkv. 1891. május 4. 11. sz. 97 ZML Kgy. jkv. 1885. szeptember 14. 150. sz, 1885. december 1. 225. sz, 1886. május 3. 50. sz, 1886. október 1. 163. sz, 1891. október 1. 566. sz.; Németh József: Zala megye műemlékei. Zalaegerszeg, 1979. 16, 22-23. p. 98 Sarlós 151. p.