Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
ta jóvá. Sőt, az adminisztrációs problémák megoldása érdekében ismét felvetette azt a lehetőséget, hogy Füredet és vidékét Veszprém megyéhez csatolják. Zala megye törvényhatósági bizottsága 1889. október 1-jei ülésén felháborodottan utasította vissza ezt a javaslatot és közölte, hogy ehhez semmilyen körülmények között sem adhatja beleegyezését. „Balatonfüredet és vidékét Zala vármegye közönsége mindenkor mint féltett gyöngyét tekintette, amelynek megtartásáért és felvirulásáért semmi áldozattól vissza nem riadt. Kétszeresen indíttatva érzi magát a megye közönsége, hogy ezen vidékért áldozatot hozzon ma, midőn az előbb jólétnek örvendő lakosságot a szőlőművelés megsemmisülése következtében a nyomor már közvetlen közelből fenyegeti" — fejtette ki álláspontját a megye. Majd hozzátette, hogy a járás létrehozásával megszűnnek azok a hátrányok, amelyek miatt az ottani községek egykor Veszprém megyébe való átkebelezésüket kérték. Ezek után - annak hangsúlyozásával, hogy a költségek az államkincstárnak nem jelentenek újabb megterhelést - ismét kérték a belügyminisztériumtól a járás felállításának engedélyezését. Az 1889 novemberében kelteződött másodszori elutasítás után már nem volt mit tenni, a megye kénytelenkelletlen tudomásul vette a felettes hatóság döntését. 93 így az 1889 végén bekövetkező általános tisztújításon az eddigi tizenkét járás élére választották meg a főszolgabírákat. A tisztviselői állományban és a hivatalszerkezetben az eddigi állapotokhoz képest — az árvaszéki személyzet szaporításán és az állatorvosok számának növelésén kívül — lényeges változás nem történt. 94 Zala megye véleménye a közigazgatás tervbe vett államosításáról, a régi vármegyeház eladása, fizetésemelések Az országos politikai fejlemények folytán viszont úgy tűnt, hogy a vármegyei közigazgatás tisztviselőinek hamarosan egész másfajta változásokkal kell szembenézni. A Tisza Kálmán lemondása után 1890. március 15-én hatalomra kerülő Szapáry Gyula kormánya ugyanis a megyei igazgatás teljes államosítását tűzte ki célul. A modern jogállam követelményeinek megfelelő, megbízható, pontos közigazgatási szervezetet kívánt kialakítani, amely képes „a magyar állameszmén nyugvó kormányhatalom akaratának biztos végrehajtására". Világosan el kívánta különíteni a politikai igazgatás — az állam és a felelős kormány — feladatait a helyi érdekeket képviselő önkormányzatokétól. Az 1891 májusában beterjesztett törvényjavaslat vitája az ellenzék obstrukciója miatt sokáig elhúzódott. Végül a kormányfő visszavonta a javaslatot és megelégedett az első két szakasz törvénybe iktatásával. Ezek elvi kijelentéseket rögzítettek a meZMLKgy. jkv. 1889. május 6. 8. sz, 1889. október 1. 285. sz, 1889. december 16. 1190. sz. ZML Kg}', jkv. 1889. december 17. 1766. sz.
