Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

zalaegerszegi, keszthelyi és pacsai járás azon községeit osztották be, amelyek távolságuk miatt eddigi járási székhelyükkel nehezen tudták tartani a kapcsolatot. A szentgrótiak oly buzgón felkarolták az ügyet, hogy a főszolgabírói lakás és hivatal helyiségeit ellenszolgáltatás nélküli használatra ajánlották fel a megyének. A megye ezzel 300 Ft-ot megtakarított. A főszolgabíró fizetését, s a járás létrehozásának egyéb költségeit szintén megtakarításokból kívánták fedezni. így a belügyminiszter nem emelt kifogást a járás visszaállítása ellen, s 1886. október 27-én kelt rendeletével engedélyezte annak létrehozását. Az 1886. december 1-jei közgyűlésen megválasztották a főszolgabírót, a főispán pedig hamarosan kinevezte a járási orvost és az írnokot. Szolgabírói állást egyelőre nem rendszeresítettek. Az új járás a megye tizenkettedik járásaként ezek után 1887. január l-jén megkezdhette működését.

92 A változást ennélfogva az új szervezési szabályrendeletben is rögzítették. Ujabb kísérlet a balatonfüredi járás létrehozására Nem járt ilyen sikerrel Balatonfüred és a környékbeli községek kérelme, amelyek 1889ben ismét indítványozták füredi székhellyel egy új közigazgatási járás megalakítását. A megye ez esetben is támogatta a kérést. Megállapította, hogy a tapolcai járás nemcsak nagy terjedelménél, hanem kedvezőtlen földrajzi viszonyainál fogva is nehezen adminisztrálható, a járás északi részén lévő községek lakosai csak nagy fáradsággal jutnak el a járási székhelyre. A második szolgabírói állás 1883-ban történt rendszeresítése nem szüntette meg a gondokat. Az egyik szolgabírónak mint fürdőbiztosnak ugyanis a fürdőidény négy hónapja alatt rendészeti okok miatt állandóan Balatonfüreden kellett tartózkodnia. „De különösen azon körülmény is igényli a közigazgatás lehetőleg közvetlen és hatályos működését, hogy a tapolcai járásban a phyloxera pusztítása következtében a szőlőművelés, a nép legfőbb jövödelmi forrása megsemmisülőben van, s az anyagilag oly nagyon sújtott népnek a közigazgatási hatóság védelmére és segélyére naponként nagyobb szüksége leszen" - jelentette ki az 1889. május 6-án ülésező megyei közgyűlés. Rögtön meg is tették az előkészületeket az új járás felállítására: kiszámították az ehhez szükséges költségeket, kijelölték az oda besorolandó községeket. Ez utóbbiakat túlnyomórészt a balatonfüredi járásbúóság fennhatósága alá tartozó községek alkották, hiszen az egyik legfontosabb cél a közigazgatási és törvénykezési beosztás összhangjának megteremtése volt. A költségeket viszont ezúttal nem tudták volna teljes mértékben a tervbe vett megtakarításokból fedezni, ezért a hiány kiküszöbölésére pótadó kivetését határozták el. Mindez azonban csak terv maradt, mivel a megye ezen határozatát a belügyminisztérium nem hagy92 ZML Kgy. jkv. 1886. május 3. 10. sz, 1886. október 1. 137. sz, 1886. december 1. 355. sz.