Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
egész hallgatóságot is kiutasíthatta a teremből. Kényesebb kérdések tárgyalásakor az ülés közgyűlési határozat alapján zárt üléssé alakulhatott át. 87 A közgyűlések rendjének szabályozása mellett a bekövetkezett változások új szervezési szabályrendelet megalkotását is szükségessé tették. Erre szintén az 1886. augusztus 9-i közgyűlésen került sor. Ennek kapcsán mindenekelőtt a járások számának, valamint a megyei tiszti, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet állományának és illetményeinek meghatározásáról szóló, 1883. április 5-i szabályrendeletet kellett felülvizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként ezen szabályrendelet módosított változatát beépítették az új szervezési szabályrendeletbe. A járások számáról és azok székhelyeiről szóló részt egyelőre változtatás nélkül átvették. A tiszti, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet létszámáról és illetményeiről szóló fejezeten két jelentősebb módosítást hajtottak végre. Az egyik az volt, hogy a tisztviselőt állások elnevezését az 1886. évi törvényhatósági törvényben alkalmazott megnevezésekre változtatták. A tiszti ügyészt pl. ettől kezdve hivatalosan „tiszti főügyész"-nek, a pénztárnokot „főpénztárnok"-nak, a számvevőt „főszámvevő"-nek, a járások élén álló szolgabírót újból „főszolgabíródnak, a segédszolgabírót pedig „szolgabíró"-nak hívták. 88 A másik módosítást az állatorvosok számának háromról hatra növelése jelentette úgy, hogy az eddigi állatorvosok fizetését felére csökkentették, s a másik három állatorvost az így keletkezett megtakarításból fizették. Ez utóbbi változtatás azonban csak a következő tisztújítástól lépett életbe. Ezt követően újra megállapították az egyes tisztviselők feladatait és hatáskörét. Az alispán, a jegyzők és a tiszti főügyész esetében visszautaltak az 1886. évi törvényhatósági törvényben előírt kötelezettségekre, amelyek az 1870. évi állapotokhoz képest alapvetően nem változtak. Mindehhez hozzáfűzték, hogy az alispán „mint a megyei közigazgatás vezetője tartozik a központi közigazgatási ügyvitel minden ágában a rendre és pontosságra, a törvények és szabályrendeletek megtartására, s a visszaélések eltávolítására szakadadan figyelmet fordítani, s általában odahatni, hogy a hivatali tevékenység a teendők célszerű felosztása és a tisztviselők egybevágó munkássága által előmozdíttassék". Az alispán állapította meg a központi és járási hivatalok ügyviteli szabályait, s évente legalább egyszer megvizsgálta a helyszínen a kültisztviselők hivatalos eljárását. A hiányosságok megszüntetéséről gondoskodott, a tapasztalatokról pedig a közgyűlésnek jelentést készített. Rögzítették a szabályrendeletben azt a három évvel azelőtt történt változást is, amely a tiszti ügyészség szervezetét érintette. A tiszti ügyész tehermentesítésére 1883-ban Nagykanizsán egy tiszteletbeli tiszti ügyészi állást rendszeresítettek. A tiszteletbeli tiszti ügyészt azon ügyek ellátásával bízták meg, amelyekben a megyét, az árvaszéket és a pénzügyi ZML Kgy. jkv. 1886. auguszms 9. 126. sz, 1886. december 1. 361. sz. Bár az 1883. április 5-i szabályrendeletben használt hivatalos elnevezések tényleg szükségessé tették ezeket a módosításokat, ezek egy részét — pl. a főszámvevő és főpénztárnok esetében — a gyakorlatban már korábban is alkalmazták. Ezt az 1872, 1878. és 1883. évi általános tisztújítások adatai is alátámasztják.
