Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
nem kevésbé a közszolgálat és rendszeres ügyvitel érdekei veszélyeztetésében éreztetné káros hatását". Ezért egy bizottságot küldtek ki az elcsatolandó községek kijelölésére. A bizottság földrajzi szempontokat is figyelembe véve arra a megállapításra jutott, hogy a zalaegerszegi járásnak a szentgród és baksai járással határos, a szepetki, illetve a zalalövői körjegyzőséghez tartozó községei elcsatolásuk esetén — a távolság és a rossz közlekedési viszonyok miatt — új járási székhelyükkel nehezen érintkezhetnének. A zalaegerszegi járásban való megtartásuk ezért mindenképpen indokolt. Majd arra hívták fel a figyelmet, hogy a járás igazgatásának problémáit nem annyira az említett, Zalaegerszeghez viszonylag közel fekvő és jól megközelíthető községek, hanem sokkal inkább az ún. Belső-Göcsejhez tartozó novai és kustánszegi körjegyzőségek távolabb eső községei okozzák. Ezen körjegyzőségeknek a baksai járáshoz csatolása — amelynek székhelyéhez közel vannak, s ahova kellő közlekedési utakkal bírnak - lényegesen tehermentesítené a zalaegerszegi járást. A küldöttség véleménye szerint ezeket Baksáról sokkal könnyebben lehetne igazgatni, mint Egerszegről. Ennélfogva a novai és kustánszegi körjegyzőségnek a baksai járáshoz való csatolását javasolták a közgyűlésnek. Az érintettek természetesen azonnal tiltakoztak, ők továbbra is a zalaegerszegi járás részei kívántak lenni. Fő indokként a Baksára vezető rossz és veszélyes utakat hozták fel, s hozzátették, hogy ide sokkal hosszabb időt venne igénybe az utazás, mint jelenlegi járási székhelyükre. A novai körjegyzőség községei azt is megemlítették, hogy értékesítendő árucikkeiket Egerszegen adják el, ebből teremtik elő a hivatalos és magánügyek intézéséhez szükséges útiköltséget, s itt vásárolják be napi szükségleteiket is. Ugyanezt Baksán nem tudják megtenni, a város közelsége számukra létfontosságú. Járásbúóságuk és adóhivataluk amúgy is ideköti őket. A kustánszegi körjegyzőség községei inkább a göcseji vidék elhagyatottságára, szegénységére, elnéptelenedésére helyezik a hangsúlyt, ami a baksai járáshoz való csatolásukkal csak fokozódna. A közbiztonság fenntartása szempontjából is jobbnak látták, ha a szolgabíró hatáskörébe tartozó kisebb kihágások esetében az inkább megközelíthető Zalaegerszegre mehetnek jogorvoslatért. Mindkét körjegyzőség elsősorban a járási székhely városi szerepköre miatt ragaszkodott az egerszegi járáshoz. A város közelségét egyaránt az „életerő", az „életfenntarthatás" alapfeltételének tekintették, s ezért a kiküldött bizottság által megfogalmazott elcsatolási terv elvetését kérték. 7 " A bizottság javaslatát és a körjegyzőségek folyamodványát az 1877. március 5-i közgyűlés tárgyalta. Az érintett községek által felhozott érvek nagyobb súllyal estek latba, mint a kiküldött bizottságé. A közgyűlés résztvevői belátták, hogy hiába csatolják a két körjegyzőséget a baksai járáshoz, adminisztrálásuk nehézségei továbbra is fennmaradnak. „Ezen összeköttetés kétségtelenül a közigazgatás eddigi hátrányát nemcsak hogy meg nem szüntetné, hanem inkább növelné" hangoztatták, s ennélfogva a javaslatot elutasították. Az egerszegi járás gondjait egyelőre egy tiszteletbeli szol70 ZML Kgy. jkv. 1876. november 6. 221. sz.; ZML Alisp. ír. 1877. 5617. sz.