Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
ilyen nagy, mert az ide besorolt községek mindegyike azt hangoztatta, hogy magán és hivatalos ügyeinek intézése okvetlenül a járási székhelyhez köti. A nem elhanyagolható gazdasági szempontok - Zalaegerszeg piaci vonzáskörzete - mellett azonban igazából a járási székhely megyeszékhelyi funkciójából származó előnyök miatt ragaszkodtak a városhoz. A járás terjedelmessége és rossz útjai viszont a külső teendők (körjegyzőségek látogatása, községek ellenőrzése, árvaügyek felügyelete, megyei kiküldetések teljesítése stb.) ellátásakor a szolgabíró rengeteg idejét elrabolták. Emiatt a központi ügyintézés háttérbe szorult, s elmaradások keletkeztek. A bajokon kezdetben írnoki állások rendszeresítésével próbáltak segíteni. 68 Ez azonban nem sok eredménnyel járt. Nagy József, a zalaegerszegi járás szolgabírája 1876 őszén folyamodványt intézett a megyei közgyűléshez. Ebben előadta, hogy az új közigazgatási rendszer bevezetése óta alkotott számos törvény és megyei szabályrendelet folytán megszaporodott feladatok teljesítése járásában, annak nagy kiterjedése miatt, lehetetlenné vált. Az egész járási felosztást aránytalannak tartja, mondván, hogy a megye területének egyötöd részét járása képezi, a többi négyötöd rész pedig a maradék tizenegy járás között oszlik meg. Míg a többi szolgabíró kötelező, hivatalos körútját járásában két-három nap alatt elvégzi, addig a göcseji, rossz közlekedési viszonyokkal rendelkező, dombos vidéket magába foglaló zalaegerszegi járásban ez tizennégy, sőt az őszi esőzések beálltával, akár több napot is igénybe vesz. Ezalatt a felügyelet nélkül maradt járási központi hivatalban az ügyintézés lelassul, nincs aki érdemi döntéseket hozzon. Elpanaszolta azt is, hogy a járásabeli tizennégy jegyző s ég közül csak öttel létezik közvetlen postai összeköttetés, a többi jegyzőség levélhordó küldönc útján kapja meg a hivatalos iratokat. A távolabb eső jegyzőségekbe pedig hetente csak kétszer jut el a posta. Megállapítja, hogy a járás közigazgatását ekkora kiterjedéssel és ennyi személyzettel nem lehet működtetni. Végül kén járásának kettéosztását, s egy új szolgabíróság felállítását. Kérését Glavina Lajos törvényhatósági bizottsági tag (későbbi főispán) is támogatta, aki a kettéosztást csak akkor javasolta, ha a járás területét az annak határán fekvő községek szomszéd járásokhoz való csatolásával nem lehet jelentősen csökkenteni. 69 A megyei közgyűlés is ez utóbbi megoldást pártolta, mivel a szomszédos baksai és szentgróti járás alig több mint felét tette ki az egerszegi járásnak. Abban mindenki egyetértett, hogy „a zalaegerszegi járás jelen területi beosztása továbbra fenn nem tartható anélkül, hogy azáltal a közigazgatás ügykörébe vágó, s az újabb törvények által lényegesen bővített és szaporított teendők megfelelő teljesítése tekintetében a lehetetlenséggel való küzdés állapota ne idéztessék elő, mi a köz- és magánérdekek, s ZML Kgy. jkv. 1873. május 5. 188. sz, 1873. augusztus 4. 232. sz. ZML IV. 404. b. Zala vármegye alispánjának iratai 1872-1940. Közigazgatási íratok (A továbbiakban: Alisp. ir.) 1877. 5617. sz.
