Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

datokra, emellé csak a két előbbinél fűz említésre méltó megjegyzést. Az alispán közli a szabályrendelet — „a megye közigazgatásának és közbiztonságának fő őre". Ebben a minőségében nemcsak a központi ügykezelést kell éber figyelemmel kísérnie, hanem a megye elvárja tőle azt is, hogy bizonyos időközönként a szolgabírói járásokat megvizsgálja, azok ügykezelését ellenőrizze, s ezáltal a községek igazgatásáról is tudomást szerezzen. A főjegyző a törvényben felsorolt teendők mellett felügyel a levéltárra, s a megyei irodára. Az aljegyzők általában osztoznak a jegyzőség feladataiban, emellett az egyes ügyek adminisztrálásában az alispánnak is segítenek. A számvevő — mondja a szabályrendelet — „a megye közvagyonának fő gondviselője". Kezeli a megye vagyonát, ellenőrzi a pénztári számadásokat, megtervezi a megye költségvetését, felülvizsgálja a községi költségvetéseket és számadásokat. A pénztárnokról és a levéltárnokról csak annyit jegyez meg, hogy „eddigi hatásköre épségben marad". A mérnök a szabályrendelet szerint „a megyei középítkezéseknek tervezője, felügyelője és felülvizsgálója". Elkészíd a közmunka felosztását, üt- és hídépítéseknél irányítja a műszaki munkákat, mindemellett legfőbb teendője az árvíz elleni védekezés. A főorvos általában a közegészségügyért felelős. Jelen van az újoncozásoknál, megvizsgálja a gyógyszertárakat, megteszi a járványellenes intézkedéseket, felügyel a járási orvosokra. Ez utóbbiak a járások területén tevékenykednek a közegészségügy érdekében. Emellett ők végzik a himlőoltást és a hatósági boncolást is. A szabályrendelet legrészletesebben a szolgabírák feladatait úja körül. Bevezetőben megjegyzi, hogy a „szolgabíró a járás főtisztviselője". Hatáskörét illetően visszautal a törvényre, majd annak eléggé általánosan megfogalmazott előírásait konkretizálja. Eszerint a szolgabíró járásában a „személy- és vagyonbátorság" fő fenntartója. Felügyeli a járásabeli községek közigazgatását, járását évente többször beutazza, a tapasztalt hiányokat, rendetlenségeket illetően intézkedik. A közmunkára kötelezetteket kirendeli, a megrongált utak, hidak kijavítását különös figyelemmel kíséri. A közgyűlés és az alispán rendeleteit feltétel nélkül végrehajtja, a hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben első fokon határoz. A közrendőri és mezei rendőrségi kihágásokat megtorolja, általában a közrendet és csendet biztosítja. Az árvaügyeket illetően végrehajtja a megyei árvaszék utasításait, ellenőrzi a községek árvaügyeit, az árvákkal, gondnokoltakkal és gyámokkal kapcsolatot tart, a panaszokat és visszaéléseket megvizsgálja, azokról az árvaszéknek jelentést tesz. Az árvaügyek kezelésére vonatkozó tervezet szól az árvaszék szervezetéről, hatásköréről, az árvaszéki tisztviselők teendőiről, a községek, a tiszti ügyész és a járási szolgabírák árvaügyekkel kapcsolatos feladatairól, az árvapénzek kezeléséről és számadásáról. A tisztvisélőkre nézve részletesen leírja az elnök, az ülnökök, az árvaszéki számvevő és jegyző, valamint a közgyám kötelezettségeit. Ezzel összefüggésben csak annyit jegyzünk meg, hogy az árvaszék egész ügykezeléséért az elnök felelt. (O elnökölt az árvaszék ülésein, ő adta ki az ügyeket feldolgozásra, ő mondta ki a határozatokat stb.) Az árvaszék ügyintézésében rajta kívül a megyei tiszti ügyésznek is jelen-