Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

vések megfontolása után született meg a „köztörvényhatóságok rendezéséről" szóló 1870. évi XLII. törvénycikk, amelyet 1870. augusztus 2-án hirdettek ki a képviselőházban. A-Z 1870. évi törvényhatósági törvény A törvény a vármegyéken kívül az eddig azokkal azonos, vag}' azokhoz hasonló jogosultságokkal rendelkező, más középfokú közigazgatási egységeket (pl. a székely székeket, az alföldi szabad kerületeket, a szabad királyi városokat stb.) is az ún. törvényhatóságok közé sorolta. Rendelkezett a törvényhatóságok hatásköréről, az azokat képviselő törvényhatósági bizottságról, cz utóbbi közgyűléseiről, a főispánról és a törvényhatóság tisztviselőiről, a tisztviselők választásáról, ezek, valamint a bizottsági tagok anyagi felelősségéről. A törvényhatóságok saját hatáskörükben a törvény korlátai között gyakorolták az önkormányzatot, a törvények és a kormány törvényhatósághoz intézett rendeleteinek végrehajtásával közvetítették az állami közigazgatást, megvitathattak közérdekű és országos ügyeket. Önkormányzati jogaikat tekintve belügyeikben önállóan intézkedtek, a törvényekkel és rendeletekkel nem ellenkező szabályrendeleteket alkothattak, megválaszthatták tisztviselőiket, megállapíthatták önkormányzati és közigazgatási költségeiket. A felállítandó állandó, központi árvaszékek által saját területükön árva- és gyámhatósági feladatokat is elláttak. A törvényhatóság képviseleti szerve a törvényhatósági bizottság volt, amely a legfontosabb döntéshozó testületként működött. Tagjainak felét választották, másik fele az illető közigazgatási terület legtöbb állami egyenesadót fizető polgáraiból, az ún. vinlisekből tevődött össze. A bizottság tagjainak összes számát a megyékben úgy állapították meg, hogy minden 500 lakos után számítottak egy-egy bizottsági tagot. Ez a szám azonban 120-nál kevesebb és 600-nál több nem lehetett. A választás alá eső tagok megválasztása a törvényhatóság területén belül kialakított választókerületek szerint történt. A tagokat három évenként hat évre választották. (A legelső alkalommal megválasztottak közül három év elteltével — minden egyes választókerületre nézve külön megtartott sorshúzás útján — a választottak fele kilépett. Ezután minden újabb három évet követően azok léptek ki, akik a szabályszerűi hat évet már letöltötték.) Választó és választható volt az, aki országgyűlési képviselő-választási joggal rendelkezett.

41 A legtöbb adót fizetők névjegyzékét az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján minden év végén állították össze. A törvényhatósági bizottság közgyűlései képviselték az adott megye, kerület, szék, város stb. egészének akaratát. A közgyűlésen a A törvényhatósági bizottságnak viszont nem lehetett tagja az - hiába volt választható —, aki nem tudott írni-olvasni, aki legalább két éve nem lakott, vagy tulajdonnal nem bírt és adót nem fizetett a törvényhatóság területén, illetve aki a törvényhatóság közjavadalmát bérelte, vagy vele más számadási viszonyban állt.