Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása a kezdetektől 1541-ig

a későbbi Zala. Ezeket követte Nyitra és Hont, majd a többi észak- és kelet-magyarországi megye. István király a királyi birtokokon felépülő vármegyeszervezettel megteremtette a hazai közigazgatás alappillérét, az élén álló ispán személyében pedig megerősítette a király képviseletét.

1 Mint fentebb volt róla szó, a mai Zala megye területe már az államalapítás korában kialakult. István király 1009. évi oklevelében, amely a veszprémi püspökség kiterjedését határozza meg, és a részére tett adományokat foglalja írásba, olvasható az, hogy a püspökség Veszprém, Fejér, Kolon és Visegrád váraiara és a hozzájuk tartozó területekre terjed ki. Kolon megye a későbbi Zala megye előzményének tekinthető. (A helynév egyébként ma egy Zalakomár melletti puszta nevében él tovább.) Kolon területe azonban jóval nagyobb lehetett, mint a későbbi Zaláé, ugyanis valószínűleg magában foglalta a mai Somogyot és Szlavónia egy részét is. Az Arpádkori megyék egyébként is nagy kiterjedésűek voltak és fejlődésük későbbi szakaszában bomlottak fel több kisebbre. Ez a folyamat Kolon esetében a XI. század közepén játszódhatott le.

2 A feltételezések szerint Kolonvár helyett Szent László idejében Zalavár lett a megye központja.

3 M nemesi vármegye A megye intézménye a XIII. század kezdetétől fokozatosan átalakult. Ezt a folyamatot történetírásunk már régen megvilágította és két tényezővel magyarázta. Az egyik ok II. András király birtokadományozó politikája volt, aminek következtében a megyéken belüli birtokviszonyok átrendeződtek, a királyi birtokok egy része az előkelő nagybirtokosokhoz került. A királyi várszervezet felbomlása a várispánságok felbomlását is jelentette. A megye szervezeti átalakulásának másik oka az volt, hogy a birtokos közszabadok kikerültek a megyésispán bírói és katonai joghatósága alól. Ez viszont megnehezítette az ügyeikben való bíráskodás kérdését. A probléma megoldásának lehetősége éppen Zalában vetődött fel először. 1232-ben a „Zalán innen és túl lakó királyi serviensek" Kehidán kiadott oklevelükben azzal próbálkoztak, hogy 1 Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp., 1988. (A teljes irodalommal, a továbbiakban: Kristó 1988.); Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Bp., 1998. 101-107. p. 2 Zsoldos Attila: Zala megye kialakulása és a megyei intézmény története a 14. század elejéig. In: Zala megye ezer éve. (Sajtó alatt.) 3 Kristó 1988. 247-248. p.