Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

A szervező bizottmány véleményt kért Zala megyétől, nevezetesen Márkus Lajostól, a megyei törvényszék elnökétől (!) ez ügyben, aki válaszában kifejtette, hog}

7 tulajdonképpen mindkét mezőváros központi fekvése miatt lehetne megyeszékhely, de Nagykanizsa földesura Batthyány herceg nem hajlandó megfelelő épületet biztosítani a megyei hivatalok számára, a város pedig nem képes ennek felállítására. Zalaegerszegen viszont vannak megfelelő épületek a megyei és a járási hivatalok számára, éigyhogy a törvényszék elnöke nem javasolta a költséges változtatást. A bizottmány május 23-i ülésén úgy oldotta meg a problémát, hogy nem Nagykanizsa székhellyé válása ellen, hanem a rendkívül költséges átköltöztetés ellen foglalt állást

49

. így a zalai megyehatóság 1853. augusztus 1-től

5

" változatlanul Zalaegerszegen működve, áttérhetett az új rendszerre. A megyék szervezetét és hatáskörét változatlanul hagyta az új rendelet, továbbra is „a megyei hatóság a hozzá utasított közigazgatási vidékre nézve közigazgatási főhatóság... alá rendelt hatóságok, hivatalok s más közlönyök között, a vezető, őrködő, s végrehajtó, közbenjáró hatóságot képezi.

51

" A megyehatóságok „definitív" szervezetét és hatáskörét a bel-, igazság- és pénzügyminiszter már említett, 1853. január 19-i

52 együttes rendelete szabályozta. Ez a rendelet nem változtatott semmit a megyehatóságok már addig kialakított hatáskörén.

53 A megyei hatóság ellenőrzési, eljárási és közigazgatási feladatokat látott el. Kötelessége a rendeletek közzététele, végrehajtásuk feletti felügyelet és ennek ellenőrzése volt, valamint útmutatást kellett adnia a rendeletek végrehajtására is. A megyefőnök személyesen is köteles volt ellenőrzést végezni: három év alatt valamennyi járást be kellett utaznia.

54 Első fokon intézkedett a megyehatóság a rendőri, összeírási, újoncozási, előfogati, beszállásolási és földművelési ügyekben. Gondoskodni kellett a megye közrendjéről, utak, hidak, csatornák, partvédő építmények, iskolák állapotáról. Ipar- és kereskedelmi ügyekben hetivásárok engedélyezése, kereskedelmi vagy iparengedély kiadása, inas-, legény, vándorlási évek beszámítása, elengedése volt elsősorban feladata. A megyefőnök engedélyezte az alárendelt hatóságoknak karhatalom igénybevételét is, ő fordult az illetékes parancsnokhoz ilyen ügyekben. — A megyefőnök nevezte ki a szolgabírók javaslatai alapján a községek elöljáróit. Az igazságszolgáltatásban „melyre nézve, azt önálló hatáskör nem illeti", az ügykezelés vizsgálatában és bizonyos részterületeken (telekkönyvezés, árvaügy, fogházak) felügyeleti joga volt. Az egyenesadó ügyében, melyben „részint ellenőrködési, részint eljárási befolyással" volt megbízva, 49 Uo. 1853. május 23-i jegyzőkönyv. 50 Sashegyi 1965. 61. p. 51 MOKL 1853. 108. p. 32 A teljes szervezeti felépítést és a pontos hatáskört közli: MOKL 1853. 108-118. p. 53 Sashegyi 1965. 60. p. és Sashegyi 1981. 111. p. 54 MOKL 1853. 113. p.