Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1849-1860
a pénzügyigazgatósági osztály alá rendelték. Továbbá hivatali kötelessége volt az illetékkiszabás (házbér, házosztályadó, kereseti- és jövedelemadó kiszabásánál), az adóhátralékok „kényszer útjáni behajtására szolgáló törvénye s rendszabályoknak elrendelése", az adók elengedését, halasztását, mérséklését elérni kívánó kérelmek véleményezése. 55 Mindezen feladatait a megyefőnöki hivatal bizonyos ügyköri módosítással, és a provizórium korához képest megváltozott személyi állománnyal végezte: 56 a megyefőnök (Comitats-Vorsteher) közveden alárendeltségében három megyehatósági biztost (Comitats-Comissär), mint érdemi ügyintézőt neveztek ki, a megyei titkár (Comitats-Secretär) korábban a megyefőnök helyettese, ettől kezdve a két hivataltisztből (Comitats-Official), és két írnokból (Comitats-Kanzellist) álló segédhivatal vezetője. Rajtuk kívül még a megyei könyvelő (Comitats-Buchhalter) és a megyei orvos (Comitats-Arzt) egészíti ki a megyehatóság szakszemélyzetét. Ettől kezdve rangban az orvos és a könyvelő is a megyei titkár elé kerül. Az egészségügyi szakigazgatás képviselője a korábbi két orvos helyett egy fő, az egészségügyi szakszemélyzet minden járásban kiegészül még egy-egy járási orvossal és öt kerületi bábával. A megyei hivatal létszámát két irodaszolga (Amtsdiener) és egy segéd (Gehilfe) egészítette ki. A hivatalnokok nagy részének neve németesen cseng, eltérően a régebbi alkalmazottakétól. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy 1854-től, a definitívum idején általánossá válik a német nyelvű ügyintézés, amely 1850-ig csak elvétve, 1850 és 1853 között pedig csak a felsőbb hatóságokkal kapcsolatos érintkezésnél figyelhető meg. A németül tudás az alkalmazás kritériumává vált. Úgy a megyei, mint a járási adminisztrációban megfigyelhető, hogy az írnokok nagy része hat-hét évig katonaként szolgál, általában altisztként szereinek le, s mint üástudó, főleg németül írástudó emberek előtt megnyílik egy biztos anyagi hátteret, nyugdíjat jelentő közigazgatási életpálya lehetősége, s az egykori katona, kinek nincs más polgári képzettsége, amíg el nem éri a nyugdíjjogosultságot, ünokként, egyesek később hivataltisztként szolgálnak. Minősítési lapjukon egyaránt szerepel közigazgatási, pénzügyigazgatási vagy törvényszéki szolgálati idő. 57 Ami a hivatal írásbeliségét illeti, 1850-től kialakul, s következetesen érvényesül a polgári hivatali ügyintézés minden lépése, az iratok szerelése, csatolása, a szakszerű irattározás és a segédkönyvek vezetése. Ehhez természetesen adott volt a megfelelő személyzet is. A bel-, az igazságügy- és a pénzügyminiszter 1853. január 19-i határozata 74. §ban rögzítette a járási szolgabírói hivatalok szerkezetét és hatáskörét is. Tulajdon55 Uo. 114-118. p. 56 Haus- Hof- und Saatsliandbuch 1856. 203. p. 57 ZML Megyefőnöki ir. XVI. Personal-Tabelle.