Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

helyébe állítandó, véglegesnek szánt rendszer tervezetét kidolgozza.

42 A bizottság egyéves munkája után, a beterjesztett javaslatok alapján a császár jóváhagyta az új szervező rendeletet, melyet 1853. január 19-én a belügyminiszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter közös rendeletben tett közzé.

43 Ez a véglegesnek szánt szervezési rendszer továbbvitele annak a négy éve következetesen érvényesülő tendenciának, mellyel az ország egységét felszámolva hazánkat öt részre tagolták. A közigazgatás dekoncentrációjával tulajdonképpen megszűnt a központi igazgatás, és az országot a kerületi központokban felállított, Béccsel közvetlen kapcsolatban álló helytartósági osztályok kormányozták. Az ország „egységét" a továbbiakban csak a helytartó személye jelentette.

44 A helytartósági osztályok 1853. május l-jén kezdték meg működésüket.

45 Az 1853. január 10-i legfelsőbb elhatározás előírta, hogy kormánykerületenként szervező bizottmányokat kell létrehozni, amelyek elkészítik az államigazgatás átszervezését. A szervező bizottmányok feladata a közigazgatási törvénykezési területi egységek beosztása, a székhelyek meghatározása, a személyi állomány és a hivatali épületek kiválasztása volt.

46 Ezek a bizottmányok a helytartósági osztály elöljárójának elnöklete alatt két közigazgatási és két igazságügyi tisztviselő részvételével működtek. A soproni szervező bizottmány néhány változtatást hajtott végre a megyét illetően. Mint már korábban említettük, hét községet Veszprém megyéhez csatolt,

47 és a bánokszentgyörgyi, valamint kesztirelyi járások létrehozásával nyolcra emelte a megye járásainak számát.

48 A szervező bizottmány 1853 tavaszi ülésein mindjárt az elején leszögezte, hogy csak nagyon indokolt esetben lehet szó hivatalok átköltöztetéséről, mert ez nagyon költséges. Az április 9-i ülésen a bizottság egyik tagja, Michael Hengelmüller felvetette azt a gondolatot, hogy a megyehatóságot, és ezzel a megye székhelyét át kellene helyezni Nagykanizsára. Javaslatát azzal indokolta, hogy Nagykanizsa sokkal jelentősebb gazdasági központ a megye jelenlegi székhelyénél, és jelentősége csak növekedni fog a megépítendő vasúttal. Nagykanizsán fogják létrehozni a Somogy-Zala megyék területére illetékes pénzügyigazgatóságot is. Azt viszont nem tagadta, hogy Zalaegerszeg szintén megfelel a megyeszékhely kritériumainak: régóta itt székel a megye, itt vannak a megyei épületek és a börtönök is. 42 Sashegyi 1965. 58. p. 43 Uo. 59. p. 44 Uo. 45 Uo. u Uo. 341-342. p. 47 ZML Megyefőnöki ir. XVI. B. 1854. 767. A hét község: Alsóörs, Csopak, Nosztori, Felsőőrs, Köves, Lovas, Paloznak. 48 Magyar Országos Levéltár (A továbbiakban: MOL) D 136. Soproni cs. k. szervező bizottmány iratai 3. cs.