„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
zett tisztiszékeknek tartása, melyeken a jobbágyoknak egymás között fennforgó panaszai rövid úton felvétetnek és elintéztetnek. Ezen tisztiszékeket valóságos bíróságoknak tekénteni nem lehet, s az ott hozott határozást megállani senki nem köteles; mivel azonban kiegyeztetések által a sok perek megszűnnek, sok panaszolkodó a tisztiszéknek határozása után ügyét tovább nem keresi, az egyességek eszközlése, s a pereknek elhárítása pedig legszebb részét teszi a földesúr bírói hatalmának, a tisztiszékek úgy mint eddig fennállottak, ezután is megmaradhatnak oly megjegyzéssel, hogy az uradalomnak azon tisztjei, kik a tisztiszéken jelen voltak, az úriszéken ne ítélhessenek olyan perekben, melyeket egyik vagy másik fél a tisztiszék határozásával meg nem elégedve, az úriszékre vitt, mert senki a maga által hozott ítéletnek felsőbb ítélőszéken leendő megvizsgálásában bíró nem lehet. Továbbá azon esetre, ha valamely földesúr az úriszéket megtartani nem akarná, elég célarányos határozást tett a javallott cikkely; de mivel könnyen megtörténhetik az is, hogy valamely földesúr sokkal nyomorultabb és szegényebb helyheztetésben vagyon, mintsem hogy úriszéket tartani, és annak költségeit kifizetni képes legyen, ilyen esetben, nehogy egy részről a kereső felek igazságos követeléseikkel felhagyni kénte- leníttessenek, vagy más részről a szegény nemes ember egy úriszéknek terhes költségei által ínségre jusson, hatalma, sőt kötelessége légyen a vármegye közgyülekezetének, mihelyest annak, ki úriszéket tartani köteles volna, szegénysége hitelesen bébizo- nyíttatik, egy táblabírót elölülőnek, két más tagot közbírónak,251 egy jegyzőt és a törvényes bizonyságot kinevezni, kik hivatalos kötelességeiknél fogva tartoznak ingyen, minden napibér nélkül úriszék módjára öszveülni, a panaszt törvényesen elintézni, s az erről vezetett jegyzőkönyvet ítélettel együtt a vármegyének bemutatni. Többnyire a javallott cikkelynek minden §-ai helybenhagyhatok, különösen pedig a 3. §, melyben az úriszékeken jelenlévő törvényes bizonyságnak is minden pörök- ben voks adatik, sokkal fontosabb okokkal lévén támogatva, mint az ezzel ellenkező különös vélemény; a javallott § egyenesen elfogadható. A 2. cikkely a királyi városok ítélős'sxkéről s%ól Ezen cikkelynek első §-a, mely a városi ítélőszékekhez szükséges bíróknak számáról tesz határozást, egészen helybenhagyható. A 2. § nemcsak a nemteleneket, hanem a nemeseket is városi bíróság alá veti városi birtokaikra nézve, és azon adósságok eránt, melyeknél magok a városi bíróságot kötelező leveleikben elfogadták. Az elsőre nézve semmi észrevétele nincs, mert hazánk világos törvényei s az eddigi szokás egyenesen megkívánják, hogy minden városi birtok a városnak bírói törvényhatósága alá tartozzék, s ezáltal a nemesi jussok251 Értsd: bírótársnak. 95
