„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)

ÉSZREVÉTELEK AZ ORSZÁGOS KIRENDELTSÉGNEK A TÖRVÉNYES DOLGOKRÓL249 KÉSZÍTETT MUNKÁJÁRA I. Az ítélőszékek elrendeléséről Az igazság serényebb kiszolgáltatásának eszközlésére mindenekelőtt az ítélőszékek he­lyes elrendelése szükséges, mert ha valamely bírói hatalomnak köre szorosan meg­határozva nincsen, vagy az elrendelt ítélőszékek felosztásában a helyes arány eltévesz- tetik, gyakran egyiket az előtte folyamotban lévő pereknek árja borítja el, midőn a másik munkát alig lel az esztendőnek folytában, és így a már ítélet alá bocsátott po­rok is a feleknek tetemes kárával megvizsgálás nélkül évekig hevernek, mint a királyi táblának eddigi példája bizonyítja. Az országos kirendeltség tehát ezen munkájában figyelmét legelsőben is oda terjesztette, hogy ami nálunk eddig e részben hiányos vala, századunk míveltebb szokásihoz alkalmaztatva tökéletesen orvosoltassék; mely mun­ka vizsgálat alá vétetvén, annak némely pontjaira következendő észrevételek eredné­nek ugyanis: A.^ úris^ékekről Az ítélőszékek elrendeléséről készült javallatban az első törvénycikkely az úriszékek bírói hatalmának fenntartását és meghatározását tárgyozza. Ezen cikkely eránt azon észrevétel adja magát elöl, hogy mindazon perekben, melyek az uraság és jobbágya közt fennforognak, s a földesurat mint pörlekedő kezes, vagy résztvevő felet érdek­ük, s ugyanezért a tiszti számadások bírói megvizsgálásában is az úriszék ítéletet ugyan hozhasson, de akkor sem a földesúr maga, sem annak akármi néven nevezen­dő tisztje, szolgája vagy atyjafia harmadíziglen mint bíró jelen ne lehessen, s az ura­dalmi ügyész mint jegyző teljesíthesse ugyan kötelességét, de vokssal ne bírjon.250 Igazságos, sőt felette szükséges ezen határozás, mert az ítélőszékeknek részrehajlást ismérni nem szabad, úgy kell tehát azokat elrendelni, hogy tőlök a mellékes tekéntet- nek még csak árnyéka is eltávoztassék, s a közbizodalom, mellyel minden ítélőszék­nek bírni kell, fennmaradjon; ez pedig meg nem történnék, ha a földesúr ítélőbíró volna önnön ügyében. Szokásban vagyon továbbá némely uradalmaknál az úgyneve­249 A törvényes dolgok (objecta juridica) alatt - mint ez az egyes fejezetcímekből kitetszik — a törvény­kezés (igazság- illetve jogszolgáltatás) körébe sorolandó, vagyis bírósági szervezeti, eljárásjogi és anyagi jogi javaslatok értendők. 250 Értsd: bírósegédként közreműködhessen, de bíró (pontosabban bírótárs) ne legyen. 94

Next

/
Thumbnails
Contents