„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - II. Az Urbarialis (úrbéri munkálat)
feküsznek, azokat a földesúr megtéríteni tartozzék, kivévén azonban minden olyan vételeket és zálogokat, melyek a földesúr által bíróiképpen letiltatott jobbágyok között, a letiltás után történtek, ha a földesúr ezen letiltást hitelesen bébizonyítani képes. Azon adósságok pedig, melyekben az adós valamely irtásföldet kötelezett, hitelezőjének anélkül, hogy azt valóban által is adta volna, csak adósságok, nem pedig valóságos zálogok lévén, a földesúr által semmi esetre megtéríttetni nem fognak. Továbbá az olyan irtásokra nézve, melyek a földesurak megegyezése, vagy későbbi helybenhagyása nélkül tétettek, törvényes a kirendeltségnek azon javallata, hogy azok a földesurak kezére minden bér és fizetés nélkül ingyen kerüljenek, mert ezt már az 1807. esztendei 21. cikkely144 is megrendelte; minthogy azonban már ezen említett törvény a földesurak engedelme nélkül teendő minden irtásokat megtiltott, nem volna talán felesleges még azt is meghatározni, hogy azon irtásokra nézve, melyek 1807. esztendő után tétettek, a földesúrnak egyenes engedelmét, vagy későbbi helybenhagyását a jobbágyok legyenek kötelesek bébizonyítani, mert általános, és kivételt nem esmérő lévén ezen törvénynek említett tilalma, az engedelem nélkül irto- gató jobbágyok büntetést érdemlő vétkes megszegői voltak a törvény rendelésének, de már a korábban történt irtásoknál csakugyan a földesúr tartozzék megmutatni, hogy az irtásra sem engedelmet nem adott, sem azt későbben helyben nem hagyta; a világos engedelmen és megegyezésen kívül pedig helyben hagyásnak tekéntessék az is, ha valamely földesúr jobbágyaival a kiirtott földek haszonbére eránt szerződésre lépett, vagy azokból akár kilencedet, akár urodalmi tizedet szedett, sőt még a papi tized is, melyet a jobbágy földesurának, mint a püspöki tized haszonbérlőjének fizetett, ilyen helybenhagyás gyanánt szolgáljon, mert a főbb törvényszékek ítéleteinek értelme szerint az irtás földekből papi tized járandó nem volna. Az ezután teendő irtások eránt javallott rendszabás is elfogadható azon megjegyzéssel, hogy az irtás engedelme, és a kiváltás esetében fizetendő munkabér szerződés által határoztatván meg, írásban foglaltassák, és a két példázatban készült irományt a vidékbéli szolgabíró, mint törvényes bizonyság aláírásával hitelesítse; de jegyzőkönyvekben, melyek úgyis akkor tartatnának csak, ha az országos kirendeltség által javallott szabad eladás minden módosítás nélkül elfogadtatnék, az ilyen engedelmet béik- tatni szükséges ne legyen; ha pedig valamely földesúr hiteles irományt nem készíttet engedelméről, a kiirtandó földek és rétek a törvényes kiváltásnak idejéig szabad adásnak tárgyai legyenek. A törvénycikkelynek 2. §-ában a jobbágyokat illető korcsmároltatás határoztatik meg, a szőlőkkel nem bíró helységekben pedig a törvény által is megrendelt egy fertály esztendei bormérés még olyan jobbágyoknak is megengedtetik, kik annak gyakorlásában ez ideig nem valának, úgy szinte szabadság adatik minden jobbágynak, 144 Az 1807:21. te. részletesen szabályozta az erdők fenntartását. 61
