„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - II. Az Urbarialis (úrbéri munkálat)

tani használóiknak birtokába, szabadon és különbség nélkül visszaválthassák, a visz- szaváltottakat pedig minden további terhek és kötelezések nélkül szabadon használhassák. Ugyanazért köteles se légyen a földesúr ezen irtások idejének bébizonyításába ereszkedni, hanem elég legyen megmutatni azt, hogy azon földek vagy rétek, melyeknek visszaváltása munkába vétetett, a helységnek urbariális tabellájában141 kitett földek és rétek számához nem tartoznak. Ne tehessen pedig a visszaváltott irtások szabad használásában semmi akadályt az, hogy azoknak valamely része, mint közadónak tárgya már öszveíratott, mert az ilyen öszveírások az illető földesuraknak egyenes hozzájárulása nélkül történnek jobbára, és gyakran felette hiányosak, de amúgy is ellenkeznék a törvénnyel és igazsággal az, hogy az öszveírást teljesítő tisztviselőknek vigyáztalansága a tulajdonos földesúrnak törvénybe gyökerezett sajátsági jussát elölhesse, és egy oly munka, mely évenként a jobbágyok bémondásán, nem pedig szoros vizsgálaton épült, az uradalmak legnagyobb kárával ez érdemben zsinórmértékül szolgáljon. Ha mindazonáltal valamely földesúr jobbágyait regulázván, vagy az első regulatiót per útján megigazítván, jobbágyüléseinek számát a visszaváltott irtásokból megszaporította, s azokból új jobbágyüléseket csinált, akkor az ilyen irtások visszaválthatása már többé meg nem eshetik, mert azok törvényes értelemben is elvesztették előbbi természetöket, és valóságos helyföldekké válván, a közadónak kétségtelen tárgyaivá lettek. Csak ezen egy eset lehet az, mely a földesurak jussainak megsértése nélkül gátolja az irtások visszaválthatását, és a javallott törvény második cikkelyének 3. §-ban azon kifejezést, si exstirpatura quaepiam sessionale constitutivum ingressa fuisset adeo, ut indolem, et nomenclationem suam amittendo jam constitutivi ejusdem partem efficeret,142 úgy szinte a 3. cikkelynek első §-ban azon szót, exstirpaturas post fundualitatem ingressas,143 csak ezen egy esetre lehet alkalmaztatni, mert minden egyéb esetekben a sajátsági jusnak történnék sérelme, pe- dig ily sérelmet, mint a sarkalatos törvények megszegését, és a természetes igazság csorbítását, semmi polgári tekéntet, még a közadó fundusának fenntartása sem törvényesíthet.

Ami az irtások bérét, és a bér meghatározásának módját illeti, már ezek eránt az országos kirendeltségnek javallata áltáljában helybe hagyható, mert igazságos az, hogy a jobbágyok a földesúr megegyezésével tett irtásaik bérét, amennyire fáradságaik jutalmát a kiirtott földek tiszta jövedelméből még bé nem vették, földesuraiktól megkapják, azon jövedelem pedig, melyet a jobbágy az irtásokból, netalán az irtásbéren felül bevett, mindenkor a jobbágynak kétségtelen sajátja maradjon, úgy szinte igazságos az is, hogy ahol akár vétel, akár zálogok által az irtásokon valamely terhek

141 Az úrbéri szolgáltatások alapjául szolgáló javakat tartalmazó táblázatos összeírásban.

142 Ha bármi irtás a telki állományt olyannyira megváltoztatta volna, hogy minőségét és megnevezését figyelmen kívül hagyván, már ugyanennek az állománynak részét képezi.

143 A házhellyé tétel után megkezdett irtások.

60