„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - II. Az Urbarialis (úrbéri munkálat)

hagyja; nemcsak tulajdonosi jussainak egy részét, hanem világos ön hasznokat is feláldozták tehát a földbirtokosok szegényebb embertársaiknak javára, kiknek békés maradása és élhetése már most nem a változó önkénytől függ, mint hajdan, hanem ezen lemondás által örökös, bizonyos és elhatározott lett. Fent maradtak azonban ezen lemondás után is a földbirtokosoknak egyéb tulajdonosi jussai, de az országos kirendeltségnek javallata megrontaná még ezeket is annyira, hogy a földesurak csak nevét tartanák meg a valóságos tulajdonnak, sőt használóknak lehetni inkább azokat nevezni, mint tulajdonosoknak, mert jobbágyüléseiknek egyedül csak bére, éspedig bizonyos meghatározott, soha nem nagyobbodható, felette csekély bére illetné őket. Megfosztaná ezen javallat a földesurat azon jussától, hogy érdemes, de minden iparkodás mellett is talán szerencsédenségei miatt meg nem gazdagodhatott jobbágyának egyik szorgalmatos fiát, vagy sok évekig híven szolgáló, de elöregült, több gyermekű cselédjét egy üres jobbágyülésnek általengedésével megjutalmazza; sőt egyenesen arra kénszerítené, hogy az üres jobbágyhelyet nem a legérdemesebbnek, hanem a legpénzesebbnek engedje, ki talán vétkes kiszökéseknek, alattomos csalfaságnak, jobbágytársait titkon engedetlenségre ingerlő fondorlásnak, és mind urát, mint másokat károsítani kész alacson haszonlesésnek tetemes gyanújával terheltetik; de mivel ezeket az eladott jobbágyülésnek megvételekor ellene tökéletes próbákkal megbizonyítani nem lehetett, a vételtől meg nem eshetik elmozdítása. Just ád ugyan a javallott törvény is minden földesúrnak arra, hogy az uradalmi adózásokat, a meghatározott szolgálatot ismételve elmulasztó engededen jobbágyot, és azt, kinek élete folyását vétkes kiszökések bélyegezik, a jobbágyülésből törvényesen kibecsültethesse; ha azonban a javallat elfogadtatik, a közcsendességnek fönntartására olyannyira szükséges ezen jussal gyakran nem élhet sok földesúr, mert a kiböcsült jobbágy távozni addig nem köteles, még jobbágyülése használhatásának árát is böcsü szerént néki készpénzzel ki nem fizetik; és ez sokszor oly sommára mehet, melyet sem a földesúr maga, sem akármely más vevő nem képes egyszerre lefizetni. Ezen jusnak megcsorbítása pedig nemcsak a földesúrra nézve sérelmes, hanem a közbátorságra nézve is káros következésű lehet.

Ezek szerint tehát a jobbágyülések használhatásának szabad adása, úgy mint azt az országos kirendeltség javallja, mind hazánk világos törvényeinek értelmével és leikével, mind pedig magával a természetes igazsággal is egyenes ellenkezésben vagyon.

Valamint azonban eddig is mindenkor készek valának a legterhesebb áldozatokra nemzetünknek nemesei, midőn azokat hazájok közügye, polgártársaik boldogsága és békés megmaradása parancsolta, úgy most sem kételkednének a nemes földbirtokosok tulajdonosai jussaiknak fenntartott részéből is engedni; ha ezen engedést az amúgy is számos terheket viselő jobbágyok fenntartására szükségesnek, vagy azok boldogításának eszközlésére sikeresnek és célarányosnak látnák; de kérdések férnek még azon szép reményeknek teljesedéséhez, melyeket az országos kirendeltség a javallott újításnak elfogadásából jövendöl; vannak nehézségek és figyelmet érdemlő

49