„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - II. Az Urbarialis (úrbéri munkálat)
publica constituenda, sed illa, quae in nonum saeculum persistit amplius constabilienda agatur.109 Erre tehát minden egyes pontnál szoros figyelemmel kell lenni, mert ezen választmány nem a törvények hiányainak feszegetésére, hanem az országos ki- rendeltség munkáinak megvizsgálására vagyon rendelve.110 Az országos kiküldöttség két fő részekre osztja munkáját, melyet az urbárium dolgában készített. Egyikben a jobbágyok szabad költözködését, s annak következéseit egy törvénycikkely javallatba foglalja, a másikban 6 törvénycikkelyt javall, melyek a jobbágyok egyéb jussait és tartozásait, panaszaik elintézésének rendét, s az urbaríális regulatio111 módját határozzák meg. A jobbágyok szabad költözködése több századok viszontagságai után 1790. esztendőben a 35. cikkely112 által végre csakugyan tökéletesen és elhatározottan megállapíttatott, s ezen törvény következésében most már hazánk minden vidékein akadály nélkül gyakoroltatik; nincs pedig semmi ok, mely miatt ezen, a szelídebb emberiséggel oly igen megegyező törvényt visszavonni, vagy megszorítva változtatni szükséges volna, sőt megújítása sem lévén fölösleges, a javallat e részben teljesen helyben hagyható. Ami azon rendszabásokat illeti, melyek a jobbágyok költözésénél a béjelentés és elköltözés üdéjére az adósságok és közterhek lefizetésére, a földesúri és alattvalói öszvefüggésnek a költözés által leendő megszüntetésére, a jobbágyoknak kiadandó eleresztő s utazó levelekre, a letartóztatás okaira, a jobbágyot ok nélkül letartóztató földesúr büntetésére, az el nem eresztett jobbágyot befogadókra, végre az egy helyből nagyobb számmal költözni akaró jobbágyokra nézve a javallott törvény 6 első §- ban rendeltetni tanácsoltatnak, minthogy azok rész szerént eddigi törvényeink értelmével tökéletesen megegyezők, rész szerént pedig azok leikéből, és a dolog természetéből egyenesen folynak, nem lévén azokban semmi, ami a földesurak sérelmét, vagy a jobbágyok kárát vonhatná maga után, áltáljában elfogadhatók, s a javallott törvénycikkelynek 6 első §-a változtatás nélkül megmaradhat. De már ezen törvénycikkely javallatának 7. s következő §-ai egészen más tekénte- tet érdemelnek, ugyanis azt állítja ezekben az országos kiküldöttség, hogy a szabad adás-vevés szabad költözésnek természetes következése; törvény által kívánja tehát meghatároztatni azt, hogy a költözni akaró jobbágy nemcsak házát, épületeit és egyéb javításait, hanem jobbágyülésének113 használhatását is anélkül, hogy azt előbb föl109 Hogy nem új közállapotot kell megteremteni, hanem a már kilenc évszázada fennálló [alkotmány] kiszélesítéséről kell tárgyalni. 110 Mert ezen választmány nem a törvények hiányainak feszegetésére, hanem az országos kirendeltség munkáinak megvizsgálására vagyon rendelve - Deák Ferenc s. k. kiegészítése. 111 Úrbéri szabályozás (úrbérrendezés). 112 Az 1790:35. te. a földesurak és alattvalóik viszonyáról, az alattvalók részére történő pontos igazságszolgáltatásról, valamint a jobbágyok szabad költözéséről rendelkezett. 113 Értsd: jobbágytelkének. 43
