„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról
első fokon eljárt vármegyei törvényszék és kerületi tábla által hozott ítéleteket. Ez a megoldás a 347. §-sal összevetve különösen hosszú per esetén kétségkívül jóval ked- ■ vezőbb helyzetbe hozta volna a felperest, hiszen, ha a hivatalból eljáró felülvizsgálati bíróság ítéletével az elsőfokú bírósággal szemben a felperes javára dönt, akkor az alperes már csak extra domínium fellebbezhetett volna. Ugyanígy rövid perekben is jobb lett volna a helyzete, mert nemcsak akkor hajtották volna végre a felperes számára kedvező ítéletet, ha a másodfokú bíróság a javára szóló első fokú bírósági döntést helybenhagyja, hanem akkor is, ha csak a felülvizsgálatra rendelt bíróság ítéli meg neki a pertárgyat. Deák szerint az általa javasolt rendszer még azzal a további előnnyel járt volna, hogy a hivatalból foganatosítandó felülvizsgálat gyorsabb és a felek számára költségkímélő lett volna: „nem fog ezen vizsgálás hosszas időhaladékba kerülni, mert minden vármegyének törvényszéke csak kis szorgalom mellett is minden hátramaradás nélkül könnyen elgyőzheti az elébe vitt pereknek megvizsgálását, a perlekedők nagy költségekkel nem terheltetnek, mert minden per a törvényszékhez eredetben küldetik ”41 végül pedig leapasztotta volna a fellebbezések számát. Az imént érintettekkel is összefüggésben feltétlenül említést érdemel Deáknak „a már végrehajtott bírói ítéletnek főbb törvényszéken lett megváltoztatását követő, vagy az újított perekből [perújításból] származó bírói visszafoglalások ” tárgyában készült javaslata, amelyet — minthogy arról az országos bizottság tervezete hallgatott — a végrehajtásról szóló 27. szekció rendelkezéseihez javasolt kiegészítésül. Deák kiváló kodifikátori képességéről számot adva hét szakaszban rögzítette a bírói visszafoglaláskor követendő szabályokat. Ezek szerint a pertárgyat, ha lehetséges, az első végrehajtás előtti állapotba kell visszaállítani, vagyis a dolgot „természetben, a végrehajtás kori állapotba kell előbbi birtokosának általadni” a korábbi birtokos hasznos befektetéseinek megtérítése mellett, aki ezzel szemben köteles a szándékosan okozott vagy a gondatlanságból eredő károkat megtéríteni, és az időközben szedett hasznokat kiadni, de az egyébként bekövetkezett károkért, vagyis amelyekben vétkessége nem mutatható ki, minthogy jóhiszemű birtokos volt, nem felel. Ha a végrehajtás pénzre vagy ingó dologra történt, de az ingó természetben már nem adható ki, a visszafoglaló fél követelését készpénzben kell teljesíteni, ha pedig a kötelezett azzal nem rendelkezik, „minden ingó és ingatlan értékéből szabadon választhasson a nyertes fél”. Végül, ha az ingatlan harmadik személy birtokában van, a kiadás bírói közbenjárásra annak a kötelessége, az ezzel bekövetkezett kárait viszont az első végrehajtással birtokba lépőnek kell megtérítenie. Deák fontosnak tartotta mindezeket azzal is kiegészíteni, hogy a fellebbviteltől vagy perújítástól visszafoglalást remélő fél, mivel a perorvoslat extra dominium történik, a bíróságtól a pertárgy bírói zár alá vételét kérhesse, feltéve, hogy az először nyertes fél egyébként vagyontalan, vagy a szóban forgó értéknél csekélyebb vagyonnal bír. Végül pedig •" Zala észrevételei 71. p. 295
