„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról

első fokon eljárt vármegyei törvényszék és kerületi tábla által hozott ítéleteket. Ez a megoldás a 347. §-sal összevetve különösen hosszú per esetén kétségkívül jóval ked- ■ vezőbb helyzetbe hozta volna a felperest, hiszen, ha a hivatalból eljáró felülvizsgálati bíróság ítéletével az elsőfokú bírósággal szemben a felperes javára dönt, akkor az al­peres már csak extra domínium fellebbezhetett volna. Ugyanígy rövid perekben is jobb lett volna a helyzete, mert nemcsak akkor hajtották volna végre a felperes számára kedvező ítéletet, ha a másodfokú bíróság a javára szóló első fokú bírósági döntést helybenhagyja, hanem akkor is, ha csak a felülvizsgálatra rendelt bíróság ítéli meg neki a pertárgyat. Deák szerint az általa javasolt rendszer még azzal a további előnnyel járt volna, hogy a hivatalból foganatosítandó felülvizsgálat gyorsabb és a felek számára költségkímélő lett volna: „nem fog ezen vizsgálás hosszas időhaladékba kerülni, mert minden vármegyének törvényszéke csak kis szorgalom mellett is minden hátramaradás nélkül könnyen elgyőzheti az elébe vitt pereknek megvizsgálását, a perlekedők nagy költségekkel nem terheltetnek, mert minden per a törvényszékhez eredetben küldetik ”41 végül pedig leapasztotta volna a fel­lebbezések számát. Az imént érintettekkel is összefüggésben feltétlenül említést érdemel Deáknak „a már végrehajtott bírói ítéletnek főbb törvényszéken lett megváltoztatását követő, vagy az újított perekből [perújításból] származó bírói visszafoglalások ” tárgyában készült javaslata, ame­lyet — minthogy arról az országos bizottság tervezete hallgatott — a végrehajtásról szó­ló 27. szekció rendelkezéseihez javasolt kiegészítésül. Deák kiváló kodifikátori képes­ségéről számot adva hét szakaszban rögzítette a bírói visszafoglaláskor követendő szabályokat. Ezek szerint a pertárgyat, ha lehetséges, az első végrehajtás előtti álla­potba kell visszaállítani, vagyis a dolgot „természetben, a végrehajtás kori állapotba kell előbbi birtokosának általadni” a korábbi birtokos hasznos befektetéseinek megtérítése mellett, aki ezzel szemben köteles a szándékosan okozott vagy a gondatlanságból eredő ká­rokat megtéríteni, és az időközben szedett hasznokat kiadni, de az egyébként bekö­vetkezett károkért, vagyis amelyekben vétkessége nem mutatható ki, minthogy jóhi­szemű birtokos volt, nem felel. Ha a végrehajtás pénzre vagy ingó dologra történt, de az ingó természetben már nem adható ki, a visszafoglaló fél követelését készpénz­ben kell teljesíteni, ha pedig a kötelezett azzal nem rendelkezik, „minden ingó és ingatlan értékéből szabadon választhasson a nyertes fél”. Végül, ha az ingatlan harmadik személy birtokában van, a kiadás bírói közbenjárásra annak a kötelessége, az ezzel bekövet­kezett kárait viszont az első végrehajtással birtokba lépőnek kell megtérítenie. Deák fontosnak tartotta mindezeket azzal is kiegészíteni, hogy a fellebbviteltől vagy perújí­tástól visszafoglalást remélő fél, mivel a perorvoslat extra dominium történik, a bíróság­tól a pertárgy bírói zár alá vételét kérhesse, feltéve, hogy az először nyertes fél egyéb­ként vagyontalan, vagy a szóban forgó értéknél csekélyebb vagyonnal bír. Végül pedig •" Zala észrevételei 71. p. 295

Next

/
Thumbnails
Contents